Pesti Srácok

Szijjártó szerint európai önsorsrontás zajlik

Szijjártó szerint európai önsorsrontás zajlik

Az elmúlt időszakban csak a rendkívül szigorú magyar határvédelem és a kerítés a szerb-magyar határon jelentett megoldást az illegális migrációval szemben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter közölte, a migrációs nyomásnak még nincs vége, bizonyítja ezt, hogy Olaszországba idén eddig már több mint 50 ezer illegális bevándorló érkezett, ami 47 százalékkal több mint a tavalyi év azonos időszakában, Romániába pedig 1054 migráns lépett be, ami 70 százalékos emelkedést jelent. Szólt arról is, hogy a jövőre nézve több nyugtalanító tényezővel is számolni kell. Beköszöntött például a jó idő, ilyenkor mindig nő a migrációs nyomás. Problémát jelent, hogy az EU és Törökország közötti migrációs megállapodás törékeny, mert az európai vezetők folyamatosan bírálják Törökországot, miközben a kontinens biztonságát a török elnök kezébe helyezték. Emellett aggodalomra ad okot az instabil belpolitikai helyzet Macedóniában, mivel nem tudni, hogy az új politikai vezetés képes lesz-e vagy akarja-e majd a korábbi határvédelmi tevékenységét folytatni - sorolta Szijjártó Péter. Az Európai Unió (EU) pedig ahelyett, hogy megoldást keresne a problémára, nyomást helyez azokra, akik a helyzetet megoldották vagy van elképzelésük a megoldásra - mondta a miniszter.

Néhány héttel ezelőtt Soros Györgyöt állam- és kormányfőknek kijáró tisztelettel fogadták Brüsszelben, ezt követően az Európai Parlament meghozta a "Soros-jelentésről" szóló döntését. Megdöbbentő, hogy ilyen kihívásokkal teli időszakban, amikor az energiabiztonsággal, a Brexittel vagy az ukrajnai helyzettel kellene foglalkozni, az Európai Parlament (EP) elfogad egy olyan határozatot, amelyben a terrorizmusért 10 évre elítélt Ahmed H. nevű szír migránst védelmébe veszi - mondta Szijjártó Péter utalva arra, hogy múlt hét szerdán megszavazta az EP az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Szijjártó Péter elmondta azt is, ha úgy látják, hogy a nyugat-balkáni útvonal Romániába tevődik át, akkor kiterjesztik a határvédelmet és elkezdik építeni a kerítést a magyar-román határon is. Erről folyamatosan egyeztetnek a román vezetéssel - fűzte hozzá.

Forrás: MTI; fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.