Pesti Srácok

Breivik norvég tömeggyilkos megváltoztatta a nevét

Breivik norvég tömeggyilkos megváltoztatta a nevét

Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos megváltoztatta a nevét Fjotolf Hansen-re, a hírt az ügyvédje is megerősítette.

A névváltoztatás egy nappal azután történt, hogy a legfelsőbb bíróság visszautasította a neonáci meghallgatási kérelmét. Breivik (azaz Hansen) embertelen börtönbeli viszonyok miatt akart panaszt tenni. A tömeggyilkos ügyvédje nem volt hajlandó elárulni a névváltoztatás okát, sem a nevek jelentőségét. "Elmondott néhány okot, de nem akarok arról beszélni, amit elmondott" - jelentette ki az ügyvéd a Reutersnek. A Hansen az egyik leggyakoribb vezetéknév Norvégiában, a Fjotolf viszont elég ritka. A norvég statisztikai hivatal szerint az ország ötmilliós népességéből 52 ezren használják a Hansen nevet, Fjotolfból viszont "kevesebb mint négy, vagy senki" van.

Breivik muszlimellenes szélsőséges, 2011-ben Oslóban nyolc embert felrobbantott, majd hatvankilencet lelőtt, főleg tinédzsereket, egy nyári táborban. Terrorizmus és előre eltervelt gyilkosság miatt ítélték a maximális 21 év börtönre, ami határozatlan időre meghosszabbítható. Megbánást tetteiért soha nem tanúsított.

BBC

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)