Pesti Srácok

Románia beszállna egy közös európai hadseregbe és növeli külföldre vezényelhető katonái számát

Románia beszállna egy közös európai hadseregbe és növeli külföldre vezényelhető katonái számát

Románia érdekelt az európai uniós tagországok védelmi és biztonsági együttműködésében, és részt akar venni az EU közös védelmi projektjében - jelentette ki Klaus Iohannis román államfő kedden, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülése után. Kifejtette: a többsebességes Európa helyett az uniót olyan, valamennyi tagország számára nyitott projektekkel kell megújítani, amelyekhez a tagországok érdekeik és lehetőségeik függvényében csatlakoznak.

Mivel itt a biztonságról, a külső határok és a polgárok védelméről van szó, Románia részt akar venni a projektben, amely első fázisban a katonai kutatások és védelmi ipari fejlesztések összehangolását, később pedig a tagállamok hadseregeinek szorosabb együttműködését célozza - magyarázta a román elnök. Elmondta: a CSAT megemelte a védelmi és a belügyi tárca külföldi szolgálatra küldhető - civil és katonai - alkalmazottainak a számát. A jövő évi létszámkeret a védelmi minisztériumnál az idei 1401-ről 1793-ra, míg a belügynél az idei 783-ról 971-re emelkedik. A román legfelsőbb védelmi tanács meghallgatta a migrációról készült belügyminisztériumi jelentést. Az államfő arra figyelmeztette a belügyi tárcát, hogy elhúzódó jelenségre készüljön, ne tekintse átmeneti válságnak az illegális bevándorlást.

- mondta sajtóértekezletén Iohannis.

PestiSracok facebook image

A CSAT levette a napirendről a hadsereg felszerelésére vonatkozó tervezetet, hogy a kezdeményező összhangba hozza azt azzal a politikai döntéssel, miszerint Románia a bruttó hazai termék legalább két százalékát költi védelemre - közölte a román államfő. Romániában a parlamenti pártok 2015-ben egyhangúlag kötelezettséget vállaltak arra: bárki is alakítana kormányt a következő évtizedben Bukarestben, a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

PS/MTI, fotó:erdelyinaplo.ro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)