Pesti Srácok

Strasbourg szerint is betiltható a burka vagy a nikáb viselése

Strasbourg szerint is betiltható a burka vagy a nikáb viselése

Jogszerű az arc egészét vagy jelentős részét eltakaró iszlám fátyol nyilvános viselését tiltó belga törvény – mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A strasbourgi székhelyű törvényszék két ügyben is leszögezte, hogy az „együttélés” feltételeit biztosítani hivatott szabályozás arányos, és ekképp szükséges lehet egy demokratikus társadalomban.

A 2011 óta hatályos belga törvény értelmében pénzbírsággal sújthatják azokat a muszlim nőket, akik burkát vagy nikábot viselnek közterületen. A visszaesőket akár hétnapos elzárással is büntethetik. A bírói testület elutasította a felperesek panaszait, amelyek szerint a belga hatóságok a jogszabály elfogadásával több cikkelyét is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének, például a lelkiismereti és vallásszabadságról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikket. Beadványukban a panaszosok közölték, nem kényszer hatására, hanem saját elhatározásukból viselték a nikábot, egyikük pedig arról számolt be, hogy a törvény miatt inkább nem hagyja el a lakást, ha teheti.

Az EJEB meglátása szerint a szabály célja a közbiztonság, a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi együttélés garantálása, és a törvény rendelkezései arányosak a jogalkotó szándékaival. A szóban forgó belga törvény nem nevezi néven a burkát és a nikábot – az előbbi az egész testet elfedő viselet, ez utóbbi pedig az arcot eltakaró kendő –, csupán azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot úgy elfedni, hogy azonosíthatatlan legyen. A bíróság 2014-ben már döntött egy hasonló ügyben, jogszerűnek minősítve a francia burka- és nikábviselési tilalmat.

Forrás: MTI. Vezető kép: picture-alliance/dpa

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.