Pesti Srácok

Elkezdődött a parlamenti választás Ausztriában - jobboldali fordulat várható

Elkezdődött a parlamenti választás Ausztriában - jobboldali fordulat várható

Előrehozott parlamenti választás kezdődött vasárnap reggel Ausztriában, a több mint 6,4 millió választásra jogosult közvetve arról is dönt, hogy milyen irányba terelődjön az ország politikája, milyen kormánykoalíció lehet életképes.

Az osztrák rendszer szerint a választási körzetek nem egy időben tartanak nyitva.

Egyes körzetek már 6 órakor kinyitottak, máshol később kezdődik a szavazás. A zárási időpontok is eltérőek, de 17 órakor az utolsó körzetekben is befejeződik a voksolás.

Az eltérő nyitvatartásból is adódik, hogy

mire az utolsó körzetek bezárnak, egyes helyeken már részben meg is számlálják a szavazatokat.

Ezért az utolsó urnazárást követően röviddel már részeredmények és meglehetősen pontos becslések is ismeretessé válnak.

Késő estére pedig a végeredményhez közeli állapotba érhet a szavazatszámlálás.

PestiSracok facebook image

Hivatalos végeredmény csütörtökön várható, a levélben leadott voksok megszámlálását követően.

A választáson 16 párt indul, de az előzetes közvélemény-kutatások szerint közülük csak hatnak van igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 százalékát megszerezze.

A várakozások szerint a legtöbb szavazatot - nagyjából minden harmadikat - az eddigi külügyminiszter, Sebastian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapja

. A voksok körülbelül egynegyedére számíthat az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), és hasonló eredményt várnak a prognózisok alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) is. A maradék - jóval kevesebb mint 20 százaléknyi - szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozik majd, ha a prognózisok beigazolódnak.

Az országban azért kell előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került.

Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást. Az elemzők ezért az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne a maga 31 évével. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár - ha nem marad más lehetőség - az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.

A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan kedden bejelenti lemondását.

A kampánytémák között kiemelt szerepet kapott a migrációs politika

- a felmérések szerint azok a pártok tettek szert nagyobb támogatottságra, amelyek szigorúan korlátozni kívánják a bevándorlást. Ezenfelül az adóreform, az igazságos tehermegosztás, a közbiztonság és a munkahelyteremtés is előkelő helyen szerepelt a pártok programjában. Az országban a választási jogosultság feltétele a betöltött 16. életév és az osztrák állampolgárság.

MTI; Fotó: The Daily Caller

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.