Pesti Srácok

Elkezdődött a parlamenti választás Ausztriában - jobboldali fordulat várható

Elkezdődött a parlamenti választás Ausztriában - jobboldali fordulat várható

Előrehozott parlamenti választás kezdődött vasárnap reggel Ausztriában, a több mint 6,4 millió választásra jogosult közvetve arról is dönt, hogy milyen irányba terelődjön az ország politikája, milyen kormánykoalíció lehet életképes.

Az osztrák rendszer szerint a választási körzetek nem egy időben tartanak nyitva.

Egyes körzetek már 6 órakor kinyitottak, máshol később kezdődik a szavazás. A zárási időpontok is eltérőek, de 17 órakor az utolsó körzetekben is befejeződik a voksolás.

Az eltérő nyitvatartásból is adódik, hogy

mire az utolsó körzetek bezárnak, egyes helyeken már részben meg is számlálják a szavazatokat.

Ezért az utolsó urnazárást követően röviddel már részeredmények és meglehetősen pontos becslések is ismeretessé válnak.

Késő estére pedig a végeredményhez közeli állapotba érhet a szavazatszámlálás.

PestiSracok facebook image

Hivatalos végeredmény csütörtökön várható, a levélben leadott voksok megszámlálását követően.

A választáson 16 párt indul, de az előzetes közvélemény-kutatások szerint közülük csak hatnak van igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 százalékát megszerezze.

A várakozások szerint a legtöbb szavazatot - nagyjából minden harmadikat - az eddigi külügyminiszter, Sebastian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapja

. A voksok körülbelül egynegyedére számíthat az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), és hasonló eredményt várnak a prognózisok alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) is. A maradék - jóval kevesebb mint 20 százaléknyi - szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozik majd, ha a prognózisok beigazolódnak.

Az országban azért kell előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került.

Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást. Az elemzők ezért az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne a maga 31 évével. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár - ha nem marad más lehetőség - az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.

A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan kedden bejelenti lemondását.

A kampánytémák között kiemelt szerepet kapott a migrációs politika

- a felmérések szerint azok a pártok tettek szert nagyobb támogatottságra, amelyek szigorúan korlátozni kívánják a bevándorlást. Ezenfelül az adóreform, az igazságos tehermegosztás, a közbiztonság és a munkahelyteremtés is előkelő helyen szerepelt a pártok programjában. Az országban a választási jogosultság feltétele a betöltött 16. életév és az osztrák állampolgárság.

MTI; Fotó: The Daily Caller

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.