Pesti Srácok

Hétszázmilliárdos egészségügyi fejlesztés Budapesten és környékén

Hétszázmilliárdos egészségügyi fejlesztés Budapesten és környékén

Még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani idén az egészségügyben – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az MTI-nek. Folytatódik Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése, a következő években hétszázmilliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei intézmények fejlesztésére.

A bejelentett fejlesztéseknek köszönhetően huszonöt kórházban, illetve hét önálló szakrendelőben lesz fejlesztés, idén a Közép-Magyarországi régióban harmincmilliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés. Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére novemberben újabb nyolc százalékkal emelkedik, így 2016 és 2019 között átlagosan hatvanöt százalékkal nő a bérük. A mentődolgozók bére januártól tizedével emelkedik. 2010 után a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint ötszázmilliárdos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben: országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők – hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán. A legnagyobb fejlesztések a konvergencia régiókban – Budapesten és Pest megyén kívül – voltak, így ma már a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A főváros fekvőbeteg-ellátó intézményhálózata azonban jelentős lemaradásban van.

Az államtitkár jelezte: a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. A fővárosi intézményhálózat több mint négy millió embert lát el, a budapesti és Pest megyei emberek is 21. századi minőséget érdemelnek. Ezért – a nemzetgazdaság pozitív eredményeinek köszönhetően – a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására. A budapesti egészségügyi rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumkórházak jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelt szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.

Három centrumkórház lesz Budapesten, fejlesztések az agglomerációban

PestiSracok facebook image

Az egészségügyi államtitkár elmondta: Budapest legnagyobb kórházfejlesztési programja indult el 2017-ben, és a következő nyolc-tíz évben a kormány várhatóan hétszázmilliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban. A fővárosban három centrumkórház jön létre és további huszonöt budapesti és Pest megyei kórházat, valamint számos szakrendelőt fejlesztenek. A kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására: 2010 óta több körben béremeléseket hajtott végre. 2012 és 2013 után 2016-ban egy újabb többéves béremelési program indult el, amelynek során több mint kilencvenhétezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az egészségügyi szakdolgozók négy lépcsős béremelése során 2016 szeptemberétől átlagosan 26,5, majd 2017 novemberétől tizenkét százalékos béremelést kaptak. 2018-ban és 2019-ben pedig újabb nyolc-nyolc százalékos emelésre számíthatnak a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek százhét, illetve százezer forintos alapbéremelést kaptak 2016-ban és tavaly, a rezidensek pedig ötvenezer forintos emelésben részesültek.

Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte: a kormány a fentiek mellett ösztöndíj-lehetőségeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak. 2011-ben elindították a Rezidens Támogatási Programot, mely most hat ösztöndíj-típust tartalmaz, és szakterülettől függően nettó száz, százötven, illetve kétszázezer forint többletjövedelmet biztosít. Az elmúlt években több mint négyezren részesültek rezidens ösztöndíjban. A Michalicza-ösztöndíjjal támogatják a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat megszerzésében, elősegítve ezzel a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű ápolók biztosítását, motiválva őket a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre.

Forrás: MTI Fotó: PS

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.