Pesti Srácok

Hétszázmilliárdos egészségügyi fejlesztés Budapesten és környékén

Hétszázmilliárdos egészségügyi fejlesztés Budapesten és környékén

Még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani idén az egészségügyben – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az MTI-nek. Folytatódik Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése, a következő években hétszázmilliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei intézmények fejlesztésére.

A bejelentett fejlesztéseknek köszönhetően huszonöt kórházban, illetve hét önálló szakrendelőben lesz fejlesztés, idén a Közép-Magyarországi régióban harmincmilliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés. Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére novemberben újabb nyolc százalékkal emelkedik, így 2016 és 2019 között átlagosan hatvanöt százalékkal nő a bérük. A mentődolgozók bére januártól tizedével emelkedik. 2010 után a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint ötszázmilliárdos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben: országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők – hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán. A legnagyobb fejlesztések a konvergencia régiókban – Budapesten és Pest megyén kívül – voltak, így ma már a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A főváros fekvőbeteg-ellátó intézményhálózata azonban jelentős lemaradásban van.

Az államtitkár jelezte: a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. A fővárosi intézményhálózat több mint négy millió embert lát el, a budapesti és Pest megyei emberek is 21. századi minőséget érdemelnek. Ezért – a nemzetgazdaság pozitív eredményeinek köszönhetően – a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására. A budapesti egészségügyi rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumkórházak jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelt szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.

Három centrumkórház lesz Budapesten, fejlesztések az agglomerációban

PestiSracok facebook image

Az egészségügyi államtitkár elmondta: Budapest legnagyobb kórházfejlesztési programja indult el 2017-ben, és a következő nyolc-tíz évben a kormány várhatóan hétszázmilliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban. A fővárosban három centrumkórház jön létre és további huszonöt budapesti és Pest megyei kórházat, valamint számos szakrendelőt fejlesztenek. A kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására: 2010 óta több körben béremeléseket hajtott végre. 2012 és 2013 után 2016-ban egy újabb többéves béremelési program indult el, amelynek során több mint kilencvenhétezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az egészségügyi szakdolgozók négy lépcsős béremelése során 2016 szeptemberétől átlagosan 26,5, majd 2017 novemberétől tizenkét százalékos béremelést kaptak. 2018-ban és 2019-ben pedig újabb nyolc-nyolc százalékos emelésre számíthatnak a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek százhét, illetve százezer forintos alapbéremelést kaptak 2016-ban és tavaly, a rezidensek pedig ötvenezer forintos emelésben részesültek.

Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte: a kormány a fentiek mellett ösztöndíj-lehetőségeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak. 2011-ben elindították a Rezidens Támogatási Programot, mely most hat ösztöndíj-típust tartalmaz, és szakterülettől függően nettó száz, százötven, illetve kétszázezer forint többletjövedelmet biztosít. Az elmúlt években több mint négyezren részesültek rezidens ösztöndíjban. A Michalicza-ösztöndíjjal támogatják a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat megszerzésében, elősegítve ezzel a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű ápolók biztosítását, motiválva őket a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre.

Forrás: MTI Fotó: PS

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)