Külföldi sajtó – A nyugat-európaiak úgy érzik, Kelet-Európa elárulta őket
„A nyugat-európaiak elárulva érzik magukat" - hangsúlyozta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő a The Wall Street Journal-ban megjelent cikkben, aki szerint a "kultúrák ezen összecsapása" hosszú távú fenyegetést jelent az EU-ra. A lap úgy látja, a jogbizonytalanság árnya, amely az érintett keleti országokra vetül, sokakat aggodalommal tölt el Brüsszelben, akik szerint a közös jogi és demokratikus elvekre épülő EU összeomlását vonhatja maga után
A nagy félreértés Európa keleti és nyugati fele között címmel közölt összeállítást pénteken a Le Monde című francia napilap, a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság pedig arról írt, hogy egyes közép- és kelet európai EU-tagállamokban romlik a jogállamisági helyzet, és az emiatt keletkezett konfliktus szakemberek szerint hosszú távú fenyegetést jelenthet az Európai Unióra.
Elárulva érzik magukat
A Wall Street Journal cikke szerint Magyarország a külföldi egyetemek és a kormánykritikus civil szervezetek elleni fellépéssel, Lengyelország és Románia pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítésére irányuló erőfeszítésekkel "vívta ki az EU haragját", eközben Szlovénia és Horvátország még mindig nem tudta rendezni a határvitáját.
Az egykori keleti blokk országai közül Magyarország került elsőként összetűzésbe Brüsszellel Orbán Viktor miniszterelnök politikájának uniós illetékesek szerinti erősödő autoriter jellege miatt
- írta a politikai-üzleti lap európai kiadása.
A jogbizonytalanság árnya, amely az érintett keleti országokra vetül, sokakat aggodalommal tölt el Brüsszelben, akik szerint a közös jogi és demokratikus elvekre épülő EU összeomlását vonhatja maga után, ha a tagok elkezdik figyelmen kívül hagyni a szabályokat
- írta a WSJ, rámutatva, hogy ez a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú külföldi befektetőket is elriaszthatja. "A nyugat-európaiak elárulva érzik magukat" - hangsúlyozta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő, aki szerint a "kultúrák ezen összecsapása" hosszú távú fenyegetést jelent az EU-ra.
Szándékosan alacsonyak a bérek
A francia balközép napilap szerint a szociális dömpinggel történő vádaskodás és a protekcionista folyamatok egy olyan, egyre mélyebb törésvonalat eredményeznek Nyugat- és Kelet-Európa között, amely meghatározhatja az Európai Unió jövőjét. Miközben a következő másfél évben Bulgária, Ausztria és Románia tölti be az EU soros elnöki tisztét, a nézeteltérések és a félreértések a migrációs válság során egyre súlyosabbá váltak, s közülük az egyik legjelentősebb a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni antidemokratikus folyamatok miatti gyanú - áll a lapban. A Le Monde szerint a törésvonal ugyanakkor gazdasági téren a legszembetűnőbb az alapítók és a 2004-től csatlakozott tagállamok között, Nyugat-Európa, élén Emmanuel Macron elnökkel és Franciaországával elsősorban azzal vádolják a keletieket, hogy megkerülik a kiküldött munkavállalókról rendelkező 1996-as direktívát, és szándékosan tartják alacsonyan a béreket és az adózást, miközben a nyugatiak a strukturális alapok felfüggesztésével is fenyegetőznek. A keleti országok úgy érzik, hogy másodosztályú európai állampolgárokként kezelik őket, akik nem tudták utolérni a nyugati életszínvonalat, annak ellenére, hogy megnyitották a nagy belső piacaikat.
A lap a győri Audi gyárról is közölt riportot, ahol a dolgozók a magyar átlagbérnél jobban keresnek, de még mindig harmadannyit, mint német kollégáik, miközben a munkakörülmények rosszabbak, mint Németországban. Nyugaton automatizáltabb a munka, és a munkavállalók jogai is előnyösebbek, az emberek egy évre előre ismerik a beosztásukat, míg Magyarországon kedden tudják meg, hogy szombaton kell-e dolgozniuk, ezért nehéz a családi életet és a munkát összeegyeztetni.
Forrás: MTI; fotó: breitabart.com
