Pesti Srácok

Újabb német városban tiltják meg a menedékkérők beköltözését

Újabb német városban tiltják meg a menedékkérők beköltözését

Ezúttal a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Pirmasensben tiltják meg a menedékkérők és oltalmazottak beköltözését.

A közös terhek elosztását szabályozó kvótarendszer alapján Pirmasensnek a tartományban elhelyezett menedékkérők és oltalmazottak 0,99 százalékát kell befogadnia, de 2,33 százalékuk lakik ott - indokolta a rövidesen életbe lépő beköltözési tilalmat szerdán Anne Spiegel tartományi integrációs miniszter. A Zöldek politikusa a Südwestrundfunk (SWR) regionális közszolgálati médiatársaság összeállítása szerint hangsúlyozta, hogy a lakóhelyválasztási korlátozás nem csodaszer, de Pirmasens különleges helyzetben van.

- utalt a miniszter arra, hogy Pirmasens évtizedek óta válsággal küszködik. A 40 ezer lakosú város egykor a német cipőgyártás központja volt. Az ágazat leépülése révén elveszítette lakossága egyharmadát, és ott a legmagasabb - januári adat szerint 12,5 százalékos - a munkanélküliség az egész tartományban. A gazdasági hanyatlással a lakhatási költségek is csökkentek, és az alacsony lakbérek vonzzák a menedékkérőket, menekülteket.

PestiSracok facebook image

- sorolta a gondokat Bernhard Matheis polgármester. A lakóhelyválasztási korlátozás lehetőségét a 2016-ban bevezetett szövetségi integrációs törvény teremtette meg. A jogszabály alapján a tartományi kormányok elrendelhetik, hogy a menekültügyi jogállásban lévők csak bizonyos járásokban vagy településeken lakhatnak, és alkalmazhatják a „röghöz kötés” fordított formáját is, beköltözési tilalmat rendelhetnek el. A jogalkotó szándéka a társadalmi beilleszkedést hátráltató nemzetiségi zárványok - gettók - kialakulásának megelőzése. Korábban az alsó-szászországi Salzgitterben, Delmenhorstban és Wilhelmshavenben, és a szászországi Freibergben függesztették fel a menedékkérők befogadását a település integrációs képességének kimerülése, az ellátórendszerek túlterheltsége miatt, a brandenburgi Cottbusban pedig azért, mert több incidens és erőszakos bűncselekmény nyomán felerősödött a feszültség a helyiek és a menedékkérők között.

Forrás: MTI; fotó: SWR

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)