Pesti Srácok

Brüsszeli no-go zónában jártak portálunk újságírói

Brüsszeli no-go zónában jártak portálunk újságírói

Merényletre készülő terroristákat vettek őrizetbe nemrég Brüsszelben a hírhedt Molenbeek negyedben. Szinte nincs olyan hét, hogy ne érkeznének rossz hírek a városnak ebből a negyedéből. Több mint félszáz terroristákhoz köthető szervezet is van ebben a kerületben, és itt szervezték meg 2015-os párizsi merényletet is. Portálunk újságírói jártak a brüsszeli no-go zónában.

A Pesti Srácok két újságírója a helyszínen mérte fel a helyzetet. Az M1 Ma este című műsorában elmondták, hogy Brüsszel Molenbeek negyede leginkább egy középkori gettóra hasonlít, ahol idegennek érzi magát az ember. Kulturálisan az egész levált arról, amit “valaha Nyugat-Európának neveztünk”. Igazából ott mindenki idegen – jegyezte meg Dezse Balázs. Az újságíró szerint a muszlim vallású emberek alkotják Molenbeek lakosságának döntő többségét, közel kilencven százalékát.

Szerencsés Márton Dániel szerint egyébként rend van a városrészben, de nem a nyugat-európai értelemben véve. Nem a rendőrség vagy a hatóság tartja fenn a rendet, hanem az iszlám, a Saría. Megjegyezte, hogy egyszer láttak mindössze rendőri igazoltatást, akkor is egy belga férfit ellenőriztek a rendőrök, aki valahogy betévedt a negyed területére.

PestiSracok facebook image

2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket. A százharminc ember halálát követelő párizsi terrortámadások elkövetői közül többen is Brüsszelben éltek korábban. A terrortámadás egyik fő szervezője, Salah Abdeslam a merényleteket követően húsz napon át bujkált Molenbeekben.

A Pesti Srácok újságírója szerint „morális vakságban” élnek a negyedben az emberek, mint ha nem vennének tudomást arról, hogy a párizsi merénylet elkövetője ott bujkált közöttük. Egyszerűen ezek az emberéletek eltűntek, elfelejtették Abdeslamot – mondta. Nem lehet érezni Molenbeekben, hogy milyen támadások történtek szerte Európában – fűzte hozzá.

Forrás: Hirado.hu; Vezető kép: PS

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.