Pesti Srácok

Tóth Norbert: Nyugat-Európában szándékosan keverik össze a bevándorlókat a nemzeti kisebbségekkel

Tóth Norbert: Nyugat-Európában szándékosan keverik össze a bevándorlókat a nemzeti kisebbségekkel

A tudományos életben a kilencvenes évek óta érzékelhető, hogy a nyugati világban, elsősorban Nyugat-Európában egyenlőségjelet próbálnak tenni a 20. században érkezett bevándorlóközösségek és a hagyományos nemzeti kisebbségek közé – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, az Alapjogokért Központ kutatója vasárnap az M1 tévécsatornán.

A szakember a műsorban hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok többsége úgy gondolja, ahhoz, hogy egy közösség hagyományos nemzeti kisebbség lehessen, huzamosabb ideig kell élnie az adott országban, Magyarország esetében ez az időszak legalább száz év. A nemzetközi jogász szerint Nyugat-Európában a migráció és a bevándorlás sokkal fontosabb kérdés, mint a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amit káros jelenségnek nevezett. Tóth Norbert korábban elmondta: a kvótamechanizmusról többször bebizonyosodott, hogy végrehajthatatlan, jogi aggályok is vannak vele szemben, ennek ellenére készítették elő a háttérben az utóbbi hónapokban. Az egyik az, amit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Bulgária javasolt a többi érintett tagállamnak, itt arról van szó, hogy főleg az úgynevezett frontországokból kellene kötelezően átvenni embereket a többi államnak. Ennek lenne automatikus része is, és ha a tavalyi adatokból indulnak ki, ez azt jelentené, hogy éves szinten nagyjából tízezer embert kellene átvennie Magyarországnak.

Forrás: MTI. Fotó: Híradó.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.