tóth norbert
Ha Európának saját hadserege lenne, az oroszok nem vállalták volna a háborút - Interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Az ENSZ 1945-ös Alapokmánya által létrehozott, a kétpólusú világrendre méretezett nemzetközi jogi keretben az orosz-ukrán konfliktus nem rendezhető - fogalmazott portálunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász, akit ezúttal is jogitörténeti elemzésre kértünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara nemzetközi jogi tanszékének docense az interjúban többek közt beszélt arról: Oroszország azért is akarta a kétpólusút felváltó új világrendet, mert a jelenlegi jogi keretek közt területfoglalásait sosem ismerné el a nemzetközi közösség. Szólt arról is, a Nyugat, amely nem érdekelt egy új világrend megfogalmazásában, arra játszott, hogy Oroszország összeroppan a gazdasági szankciók súlya alatt, ehelyett arra derült fény, hogy Európa a jóval sebezhetőbb, és akár előbb össze is omolhat, mint az oroszok. Tóth Norbert kitért arra is, az orosz-ukrán konfliktust a magyarok szenvedik meg legjobban a térség országai közül, és létezik olyan forgatókönyv, amely akár az erdélyi magyarságot is veszélyezteti. Hogy miért, arról bővebben az interjúban...
Putyin előre megmondta, hogy új világrendet akar – PS-interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Putyin megtévesztette a világot, de érdemes felidézni a pekingi látogatását a téli olimpia idején, ahol elég világosan fogalmazott a tekintetben, hogy új világrendet akar. Ebből az következik, hogy a fennálló rend mind politikailag, mind jogi értelemben nem megfelelő számára, és ezen változtatni akar – fogalmazott portálunknak adott elemző interjújában Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szekértő hozzátette: a Nyugat, de különösen az USA stratégiai hibája, hogy Oroszország Kína felé "sodródott", amely feltörekvő nagyhatalomként szintén a világrend átformálását tűzte ki célul. Tóth Norbert szólt arról is: nem tudhatjuk, hogy milyen lesz Ukrajna, ha lesz egyáltalán a háborút követően, de a kárpátaljai magyarság érdekeit eddig is nagyon nehéz volt képviselni, az orosz támadás után azonban az ukránok feltehetően még kevésbé akarnak majd hallani kisebbségi jogokról, amelyeket az orosz közösséghez kapcsolnak. Megjegyezte: nem attól kell tartani, hogy a NATO reagál, hanem hogy egyes tagállamokat vissza kell fogni, ha az oroszok túl mélyen behatolnak Ukrajnába. Utalt arra is, hogy a posztszovjet országok nem közeledhetnek a NATO-hoz vagy az EU-hoz anélkül, hogy abból konfliktus ne legyen, különösen azért, mert a Nyugat befolyási övezete Oroszország felé növekszik, terjed, és ez előbb-utóbb Oroszországot komoly kihívás elé állítja társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetét tekintve. A szakértő szerint Oroszország egésze azokkal a társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, ahogy a nyugati országok zöme működik, jó eséllyel működésképtelenné válna, szétesne. Az oroszok tehát azt gondolják, hogy egy Európai Unió-típusú demokratikus berendezkedéssel nem tudnák egyben tartani az országot, amit potenciális veszélyként élnek meg.
Biden, a világkertész – Dűlőre vinné a demokraták külpolitikája az oroszkérdést
Az amerikai külügy dzsungelként tekint a világra, ahol az USA-nak az a dolga, hogy rendszeresen kigazolja a demokrácia édenkertjét – tudtuk meg Tóth Norbert nemzetközi jogásztól, aki portálunk megkeresésére értékelte Joe Biden amerikai elnök utóbbi időben elhangzott, nagy vihart kavaró, meggondolatlannak tűnő kijelentéseit. Tóth Norbert többek közt arról beszélt: a gyomlálásból hazánk sem fogja tudni kihúzni magát, mivel szerinte a jövőben az amerikai külpolitikának az lesz a célja, hogy utolsó NATO-tagországként felzárkózzunk az amerikaiak által vezetett táborba, miközben Magyarország akár közvetítőszerepet is játszhatna, mivel tárgyal azokkal az államokkal, amelyek a nyugati szövetségi rendszeren belül egyre kevésbé elfogadottak. A szakértő kitért arra is: a Kaukázus nagyhatalmi dominanciájának átformálása állhat amögött, hogy Biden elismerte az örmény népirtás tényét, amellyel ugyanakkor vérig sértette Törökországot.
Továbbra sincs elég vakcina, mégis újabb támadást indítana Magyarország ellen Brüsszel
Az oltóanyagok gyártásának és elosztásának felgyorsítását tekinti a járvány elleni küzdelem egyik legfontosabb feladatának az Európai Unió. A tagállamok vezetői a héten megtartott informális videokonferencián egyeztettek. Miközben az uniós tagállamok vezetői szerint bizonyos utazások korlátozása a pandémia miatt továbbra is indokolt az unióban, az Európai Bizottság a héten hivatalos figyelmeztetést küldött hat országnak, köztük hazánknak is, mivel a koronavírus terjedését lassító határvédelmi intézkedéseik alááshatják a schengeni térségen belüli szabad mozgást – írta meg cikkében a hirado.hu.
Szakértő: sikeres volt a német uniós elnökség, de a koronavírus mindent beárnyékolt
Inkább tekinthető sikeresnek a német soros elnökség, még a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság ellenére is teljesíteni tudták a kitűzött prioritásaik nyolcvan százalékát – mondta Tóth Norbert, nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem a december 31-én véget érő német soros elnökség eredményeiről és a január elsejével elinduló portugál soros elnökség várható irányairól a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Tóth Norbert: egy utolsó pillanatban összekalapált békeszerződés akadályozta meg, hogy ne üldözzék el az örményeket
Hegyi-Karabah azeri offenzívájának kérdésében az orosz külpolitika passzív volt, holott Oroszország a kaukázusi ügyekben mindig előszeretettel exponálja magát. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a törökök engedtek az oroszoknak bizonyos, számukra fontos, a Közel-Keletet és Szíriát érintő kérdésekben, tehát egyfajta alkut köthettek, és az oroszok „beáldozták” Hegyi-Karabahot – mondta portálunknak adott interjújában Tóth Norbert. A nemzetközi jogász többek között arról is beszélt: nemzetközi jogi értelemben az örmények hátrányban vannak a konfliktus kérdésében, mivel Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként ismerik el, az örmények ugyanakkor számíthattak arra, hogy az idő múlásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nemzetközi közösség elismerje a status quót, vagyis a régió speciális helyzetét és önállóságukat. A kutató szerint az azeri támadás talán ennek megakadályozására is szolgált. Tóth Norbert úgy vélte, mivel az örmények jelentős területeket veszítettek az incidensek során, egy utolsó pillanatban létrehozott, Oroszország által összekalapált békeszerződéssel tudta Örményország bebiztosítani, hogy a területfoglalás megálljon, és az örményeket ne üldözzék el a területről.
Kövér László: Soha mást, csak nemzeti politikát Magyarországon!
Az Országgyűlés elnöke szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy "soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni". Kövér László ezt pénteken mondta a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén.
Miért akar most Zelenszkij Orbánnal találkozni? – Újrafogalmazott valóság az ukrán-magyar diplomáciában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban elismerte, hogy Orbán Viktor folyamatosan keresi a tárgyalás lehetőségét, emellett pedig azt is bejelentette: készen áll rendezni a két ország közös dolgait. Miközben az ukrán diplomácia újabb pálfordulásaként az elnök már nem Ukrajna bomlasztóiként emlegette a kárpátaljai magyarokat, szárnyra kapott az a hír is, hogy a határ menti Beregszászon laktanyát telepítve lényegében újra megjelölné területeit a keleti és nyugati irányba is üvöltő ukrán medve. Vajon mit kér Zelenszkij a tárgyalások során a kárpátaljai magyarok jogbiztonságáért cserébe? Elismeri-e a nyugati sajtó, hogy Magyarország kisebbségvédelmi küzdelme nem az orosz érdekek képviselete? És vajon mit üzent a katonák határra telepítésével az ukrán diplomácia? A témával kapcsolatban Tóth Norbert nemzetközi jogászt kérdeztük.
Ha elhúzódik a migránsok kitoloncolása, végleg Európában maradhatnak
Olyan sokáig el tudják húzni a migránsok kitoloncolási eljárását a civil szervezetek, illetve az ügyvédek, hogy végső soron Európában maradnak – mondta Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szombat reggel az M1 aktuális csatornán.Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
