tóth norbert
Tóth Norbert: a 2023-as év sorsdöntő lesz
A 2020-as évtized úgy tűnik, nem kezdődött jól az Európai Unió számára. A gazdasági ereje megvan még, de veszélyben van, katonai ereje viszont nincs. Nincs olyan integrált hadiipar, amelyre egy egységes, valóban ütőképes európai hadsereg épülhetne. E két feltétel nélkül pedig nem tud globális nagyjátékos lenni – minderről Tóth Norbert, nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt a PestiSrácoknak adott interjújában. Kifejtette, hogy tapasztalata szerint Európán kívül nem igazán foglalkoznak európai ügyekkel. Szavai szerint túlzó önképpel rendelkezünk, amelyet arra alapozunk, hogy mennyit adott hozzá Európa a világ kulturális örökségéhez, ami vitathatatlan, ezért is gondoljuk, hogy kiváltságos szereplőként a véleményünk nagyobb súllyal esik latba, de ez nincs így. A tudástőkénk köré szőtt mítosz is megdőlni látszik, hiszen az EU jelentősen le van maradva az Egyesült Államokhoz és más globális versenytársakhoz képest. A portálunknak adott interjúból az is kiderül, hogy a szakember szerint Magyarország milyen szerepet fog betölteni az Európai Unióban az elkövetkező időszakban. Ha Európának saját hadserege lenne, az oroszok nem vállalták volna a háborút - Interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Az ENSZ 1945-ös Alapokmánya által létrehozott, a kétpólusú világrendre méretezett nemzetközi jogi keretben az orosz-ukrán konfliktus nem rendezhető - fogalmazott portálunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász, akit ezúttal is jogitörténeti elemzésre kértünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara nemzetközi jogi tanszékének docense az interjúban többek közt beszélt arról: Oroszország azért is akarta a kétpólusút felváltó új világrendet, mert a jelenlegi jogi keretek közt területfoglalásait sosem ismerné el a nemzetközi közösség. Szólt arról is, a Nyugat, amely nem érdekelt egy új világrend megfogalmazásában, arra játszott, hogy Oroszország összeroppan a gazdasági szankciók súlya alatt, ehelyett arra derült fény, hogy Európa a jóval sebezhetőbb, és akár előbb össze is omolhat, mint az oroszok. Tóth Norbert kitért arra is, az orosz-ukrán konfliktust a magyarok szenvedik meg legjobban a térség országai közül, és létezik olyan forgatókönyv, amely akár az erdélyi magyarságot is veszélyezteti. Hogy miért, arról bővebben az interjúban... Putyin előre megmondta, hogy új világrendet akar – PS-interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Putyin megtévesztette a világot, de érdemes felidézni a pekingi látogatását a téli olimpia idején, ahol elég világosan fogalmazott a tekintetben, hogy új világrendet akar. Ebből az következik, hogy a fennálló rend mind politikailag, mind jogi értelemben nem megfelelő számára, és ezen változtatni akar – fogalmazott portálunknak adott elemző interjújában Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szekértő hozzátette: a Nyugat, de különösen az USA stratégiai hibája, hogy Oroszország Kína felé "sodródott", amely feltörekvő nagyhatalomként szintén a világrend átformálását tűzte ki célul. Tóth Norbert szólt arról is: nem tudhatjuk, hogy milyen lesz Ukrajna, ha lesz egyáltalán a háborút követően, de a kárpátaljai magyarság érdekeit eddig is nagyon nehéz volt képviselni, az orosz támadás után azonban az ukránok feltehetően még kevésbé akarnak majd hallani kisebbségi jogokról, amelyeket az orosz közösséghez kapcsolnak. Megjegyezte: nem attól kell tartani, hogy a NATO reagál, hanem hogy egyes tagállamokat vissza kell fogni, ha az oroszok túl mélyen behatolnak Ukrajnába. Utalt arra is, hogy a posztszovjet országok nem közeledhetnek a NATO-hoz vagy az EU-hoz anélkül, hogy abból konfliktus ne legyen, különösen azért, mert a Nyugat befolyási övezete Oroszország felé növekszik, terjed, és ez előbb-utóbb Oroszországot komoly kihívás elé állítja társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetét tekintve. A szakértő szerint Oroszország egésze azokkal a társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, ahogy a nyugati országok zöme működik, jó eséllyel működésképtelenné válna, szétesne. Az oroszok tehát azt gondolják, hogy egy Európai Unió-típusú demokratikus berendezkedéssel nem tudnák egyben tartani az országot, amit potenciális veszélyként élnek meg. Biden, a világkertész – Dűlőre vinné a demokraták külpolitikája az oroszkérdést
Az amerikai külügy dzsungelként tekint a világra, ahol az USA-nak az a dolga, hogy rendszeresen kigazolja a demokrácia édenkertjét – tudtuk meg Tóth Norbert nemzetközi jogásztól, aki portálunk megkeresésére értékelte Joe Biden amerikai elnök utóbbi időben elhangzott, nagy vihart kavaró, meggondolatlannak tűnő kijelentéseit. Tóth Norbert többek közt arról beszélt: a gyomlálásból hazánk sem fogja tudni kihúzni magát, mivel szerinte a jövőben az amerikai külpolitikának az lesz a célja, hogy utolsó NATO-tagországként felzárkózzunk az amerikaiak által vezetett táborba, miközben Magyarország akár közvetítőszerepet is játszhatna, mivel tárgyal azokkal az államokkal, amelyek a nyugati szövetségi rendszeren belül egyre kevésbé elfogadottak. A szakértő kitért arra is: a Kaukázus nagyhatalmi dominanciájának átformálása állhat amögött, hogy Biden elismerte az örmény népirtás tényét, amellyel ugyanakkor vérig sértette Törökországot. Tóth Norbert: egy utolsó pillanatban összekalapált békeszerződés akadályozta meg, hogy ne üldözzék el az örményeket
Hegyi-Karabah azeri offenzívájának kérdésében az orosz külpolitika passzív volt, holott Oroszország a kaukázusi ügyekben mindig előszeretettel exponálja magát. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a törökök engedtek az oroszoknak bizonyos, számukra fontos, a Közel-Keletet és Szíriát érintő kérdésekben, tehát egyfajta alkut köthettek, és az oroszok „beáldozták” Hegyi-Karabahot – mondta portálunknak adott interjújában Tóth Norbert. A nemzetközi jogász többek között arról is beszélt: nemzetközi jogi értelemben az örmények hátrányban vannak a konfliktus kérdésében, mivel Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként ismerik el, az örmények ugyanakkor számíthattak arra, hogy az idő múlásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nemzetközi közösség elismerje a status quót, vagyis a régió speciális helyzetét és önállóságukat. A kutató szerint az azeri támadás talán ennek megakadályozására is szolgált. Tóth Norbert úgy vélte, mivel az örmények jelentős területeket veszítettek az incidensek során, egy utolsó pillanatban létrehozott, Oroszország által összekalapált békeszerződéssel tudta Örményország bebiztosítani, hogy a területfoglalás megálljon, és az örményeket ne üldözzék el a területről. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.