Pesti Srácok

Kövér László: Soha mást, csak nemzeti politikát Magyarországon!

Kövér László: Soha mást, csak nemzeti politikát Magyarországon!

Az Országgyűlés elnöke szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy "soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni". Kövér László ezt pénteken mondta a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén.

A házelnök Jankovics Marcell Trianon című tárlatának megnyitóján, a Pesti Vigadóban tartott eseményen kiemelte: 1990 után harminc évvel a felénél jár az ország annak a mentalitásváltásnak, amely a "tanuljunk meg kicsik lenni" helyett a "tanuljunk meg önmagunk lenni" és a "merjünk nagyot álmodni" gondolatát teszi a közösségi cselekvés vezérfonalává.

– mondta az Országgyűlés elnöke. Kövér László beszédében hangsúlyozta: az elmúlt száz esztendőből 55 éven keresztül nemzetellenes vagy a nemzet iránt közömbös politika gyakorolta a főhatalmat Magyarországon; csak 45 esztendő adatott eddig a nemzeti politikának, hogy kormányzati eszközökkel éljen. Hozzátette: Trianon óta nemcsak a nemzet egyharmada van kisebbségben a külhonban, hanem Magyarországon még mindig kisebbségben van a nemzeti politika is.

PestiSracok facebook image

– szögezte le az Országgyűlés elnöke. A politikus kitért arra, hogy a magyarság történelmében többször szenvedett elkerülhetőnek látszó, mégis tragikus következményekkel járó vereségeket – Muhi, Mohács, Majtény, Világos –, de ezen helyzetekben korábban soha nem volt olyan cselekvésképtelen állapotban, mint Trianon küszöbén, 1918 őszétől 1919 őszéig. Mint mondta, erre az időszakra teljesedett ki a magyar önvédelmi képesség szétzilálása.

– fogalmazott. Kövér László azt mondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nemcsak tagjainak művészeti önmegvalósításához biztosít keretet, hanem arra is hivatott, hogy a XXI. századi magyar szellemi önvédelem egyik bástyája legyen.

A Kossuth-díjas grafikusművész, filmrendező Jankovics Marcell Trianon című kiállítása a tavalyi székesfehérvári bemutató után most Budapesten is több száz grafika segítségével, 1526-tól tekinti át a magyar történelemnek a trianoni békeszerződésig vezető eseményeit, a jelenre gyakorolt hatását.

– mondta az eseményen Jankovics Marcell. Vashegyi György, az MMA elnöke hangsúlyozta: a művész a karikatúra könyörtelen, görbe tükrét használja fel a kiállításon, hogy bemutasson mindent, ami a tragikus eseményekhez vezetett vagy abból fakad.

– tette hozzá. Tóth Norbert, a kiállítás kurátora azt mondta: a tárlat arról a közös hazáról szól, amelyért évezreden át vérét adta e soknyelvű nemzet, "hogy védelmezze a keresztény hitet és műveltséget". Az egyelőre online látható tárlat július 26-ig tekinthető meg a Pesti Vigadóban.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.