Pesti Srácok

Hiller: tragikus vereség, de nem halálos csapás az áprilisi választás

Hiller: tragikus vereség, de nem halálos csapás az áprilisi választás

Tragikus vereség, de nem halálos csapás az MSZP-nek, a baloldalnak az áprilisi országgyűlési választás eredménye – mondta az MSZP választmányának elnöke a testület szombati ülése után az MTI-nek. Hiller István közölte azt is, jelenleg öten aspirálnak a szocialista elnökjelöltségére, ő viszont nem indul újra a választmányi elnöki posztért.

Hiller István elmondta, a választmány az április országgyűlési választás értékelését folytatva állapította meg, hogy tragikus vereség volt az április választás, de ellentétben Lengyelországgal nem halálos csapás a baloldalra. Az MSZP megőrizte parlamenti helyét és fenntartja a frakciószövetséget a Párbeszéddel – fejtette ki, jelezve: folytatják a munkát, hatszázötvenezer magyar ember érdekét képviselik és tovább kívánják bővíteni a szavazóik számát. Az MSZP választmányának elnöke közölte, a továbblépés lehetőségét a vitában a többség főleg a vidéki, elsősorban a kis- és közepes városi szervezetek újraépítésében látta. A többség szerint először meg kell erősíteni az MSZP-t, ha ez sikeres lesz, akkor érdemes a szövetségkötéssel foglalkozni – összegezte Hiller István, aki elmondta azt is, az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség fenntartását a döntő többség támogatta.

A politikus beszámolt arról is, hogy azok, akik az MSZP elnökjelöltségére pályáznak, június elején vidéken négy helyszínen – Győrben, Pécsett, Kecskeméten, Nyíregyházán, majd Budapesten – ismertetik a programjukat. Hiller István elmondta, jelenleg Bródy Gábor, a párt választmányának tagja, Kunhalmi Ágnes volt budapesti elnök, Mesterházy Attila volt elnök, Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő és Tóth Bertalan frakcióvezető tervezi, hogy indul a június 17-i tisztújító kongresszuson az elnökségért. Hiller elmondta, a választmány ülésén bejelentette, nem indul újra a testület elnöki posztjáért, ez azonban – mint mondta – semmiféle elhatárolódást vagy eltávolodást nem jelent. Hiller István döntését azzal indokolta, két éve programalapú munka tervével pályázott a választmányi elnöki posztra, két színvonalas, karakteres baloldali programot alkottak, de a választási kampányban ezekről alig volt szó. Tudomásul kellett vennie, hogy ezeknek a programoknak a valós hozzáadott értéke a választási kampányban csekély volt. Hiller István kitért arra is, Tóth Bertalan javaslatára úgy döntöttek, hogy a helyi szervezetekre bízzák a legmegfelelőbb jelölt kiválasztását, a legjobb együttműködés kialakítását a következő időközi helyhatósági választásokon. Arra a kérdésre, volt-e szó a választmány ülésén arról, hogy Molnár Gyula lemondott pártelnök az elnökség tudtán kívül egy pénzügyi támogatást is tartalmazó megállapodást írt alá, Hiller István közölte, olyan vélemények hangzottak el, hogy ez politikai felelősség kérdésébe tartozó ügy volt és azzal, hogy Molnár Gyula lemondott az elnöki posztról, vállalta a politikai felelősséget.

Forrás: MTI. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)