Pesti Srácok

Németország egyelőre senkit sem fogad be a Lifeline utasai közül

Németország egyelőre senkit sem fogad be a Lifeline utasai közül

Németország egyelőre egyetlen főt sem fogad be a Mission Life német civil szervezet Lifeline nevű mentőhajója által kimentett emberek közül - jelezték szerdán Berlinben a szövetségi kormány szóvivői. Közben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arról beszélt szerdán a spanyol parlamentben, hogy országa több európai forrásra számíthat a migráció kezeléséhez.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány aggodalommal szemléli a mentőhajó sorsának alakulását, és belső egyeztetést folytat a mintegy 230 ember elhelyezésének ügyéről. Hangsúlyozta, hogy közös európai megoldást tartanak szükségesnek. Kitérő válaszokat adott azokra a felvetésekre, hogy hasonló helyzetekben a kormányszóvivői tájékoztatókon rendre elhangzik, hogy gőzerővel dolgoznak az elesettek megsegítésén, 2015 szeptemberében pedig humanitárius szükséghelyzetnek minősítették a Németország felé tartó menedékkérők ügyét és beengedték őket az országba. Megjegyezte:

Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ellenállása miatt nem sikerült döntésre jutni a Lifeline utasainak ügyében, Eleonore Peterman belügyminisztériumi szóvivő azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a tárcavezető ilyen irányú tevékenységet folytat. Steffen Seibert nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke támogatja-e a Lifeline utasainak vagy az utasok egy részének befogadását. A szóvivő kiemelte, fontos, hogy a kormány egységesen lépjen fel. A Lifeline 17 fős német személyzettel és mintegy 230 kimentett emberrel a fedélzetén egy hétig várakozott nemzetközi vizeken a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az Európai Unióban. Végül Joseph Muscat máltai miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy a hajó kiköthet a szigetországban.

PestiSracok facebook image

Spanyolország több eu-s forrásra számíthat

Spanyolország több európai forrásra számíthat a migráció kezeléséhez - jelentette be a spanyol parlamentben Pedro Sánchez miniszterelnök szerdán Madridban, hivatkozva a német kancellárral és a francia elnökkel az elmúlt napokban folytatott megbeszéléseire. A kormányfő szerint a több anyagi forrás arra szolgál, hogy országa erősítse a megállapodásokhoz vezető párbeszédet azokkal az országokkal, ahonnan a migrációs hullámok indulnak, valamint a tranzitországokkal.

- hangsúlyozta a szocialista politikus, hozzátéve, hogy szerinte az egyoldalú válaszok "bukásra vannak ítélve". Pedro Sánchez stratégiainak nevezte országa és Marokkó együttműködését, és kiemelte Rabat "döntő" és "hatékony" szerepét a "humanitárius dráma hatásának" csökkentésében.

- tette hozzá. A spanyol kormányfő szólt az európai menekültügyi rendszer reformjának szükségességéről, és kifejtette, hogy az illegális bevándorlás a menekültekétől eltérő kezelést igényel. A kulcs megtalálni az egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között - jegyezte meg. A miniszterelnök a csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót megelőzően adott tájékoztatást a tanácsokozás legfontosabb ügyeiben képviselt spanyol álláspontról a törvényhozásnak. Ennek apropóján sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen egyre terjednek az olyan politikai üzenetek, amelyek alapvető európai értékeket kérdőjeleznek meg.

- jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az Európát érintő globális kihívásokra, mint például a klímaváltozás, a biztonság, a terrorizmus, a gazdasági vagy a migrációs krízis, nemzetek, államok feletti megoldások szükségesek. Pedro Sánchez úgy vélte, Spanyolországban azért nem terjed el olyan mértékben az euroszkepticizmus, mint máshol, mert számukra az uniós nem csupán egy közös piacot jelent, hanem a demokráciát, a szabadságot, az emberi jogokat, a jogállamot és a jóléti államot is.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.