Pesti Srácok

Bizalmatlansági indítványok Macron ellen – A baloldal mentheti meg

Bizalmatlansági indítványok Macron ellen – A baloldal mentheti meg

Két bizalmatlansági indítványt tárgyal kedden a francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés. Az egyiket a jobbközép, a másikat a baloldali ellenzék nyújtotta be a kormánnyal szemben Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt, aki rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen.

Elemzők szerint nem sok esély van arra, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványokat, mivel Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelentős többséggel rendelkezik az 577 fős nemzetgyűlésben.

Az egyik indítványt az alsóházban 100 képviselővel bíró, így legfőbb ellenzéki erőnek számító Köztársaságiak jobbközép párt terjesztette be, a másikat a szocialisták, az alternatív baloldal és a kommunisták együtt. Ez utóbbiak összesen 63 székkel rendelkeznek a nemzetgyűlésben.

Olivier Faure szocialista főtitkár Twitter-bejegyzésében azonban jelezte, hogy a baloldali pártok nem fogják támogatni a Köztársaságiak által benyújtott indítványt, mert nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a bizalmi szavazás célja valójában a kormány leváltása. Faure elismerte, hogy a bizalmatlansági indítványok mindenekelőtt jelképesek.

PestiSracok facebook image

- mondta.

Míg a kormány szerint a Benalla-ügy "egyéni kisiklás", és nem állami ügy, addig az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy állami ügyről van szó, és azzal vádolja a kormányt, hogy el akarja kendőzni az esetet. Az indítvány megvitatása és a bizalmi szavazás kötelezi a kormányt arra, hogy további magyarázatokkal szolgáljon az üggyel kapcsolatban, amely nagy visszhangot keltett a sajtóban.

Benallát a Le Monde című francia napilap azonosította az általa július 18-én közzétett felvételen, amelynek tanúsága szerint a férfi rendőrségi rohamsisakban a földre kényszerített egy nőt, és bántalmazott egy férfit egy május eleji diáktüntetésen.

Az Élysée-palota állítása szerint Benalla megfigyelőként vett részt a tüntetésen. Ezzel szemben Alain Gibelin, a párizsi rendőrség közrendvédelmi osztályának vezetője az üggyel kapcsolatos parlamenti meghallgatáson azt mondta: Benalla nem kapott engedélyt erre. Benallát a felvétel nyilvánosságra hozatala után nem sokkal elbocsátották tisztségéből.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Clemont Lanot (A képen Alexandre Benalla)

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)