Pesti Srácok

Bizalmatlansági indítványok Macron ellen – A baloldal mentheti meg

Bizalmatlansági indítványok Macron ellen – A baloldal mentheti meg

Két bizalmatlansági indítványt tárgyal kedden a francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés. Az egyiket a jobbközép, a másikat a baloldali ellenzék nyújtotta be a kormánnyal szemben Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt, aki rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen.

Elemzők szerint nem sok esély van arra, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványokat, mivel Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelentős többséggel rendelkezik az 577 fős nemzetgyűlésben.

Az egyik indítványt az alsóházban 100 képviselővel bíró, így legfőbb ellenzéki erőnek számító Köztársaságiak jobbközép párt terjesztette be, a másikat a szocialisták, az alternatív baloldal és a kommunisták együtt. Ez utóbbiak összesen 63 székkel rendelkeznek a nemzetgyűlésben.

Olivier Faure szocialista főtitkár Twitter-bejegyzésében azonban jelezte, hogy a baloldali pártok nem fogják támogatni a Köztársaságiak által benyújtott indítványt, mert nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a bizalmi szavazás célja valójában a kormány leváltása. Faure elismerte, hogy a bizalmatlansági indítványok mindenekelőtt jelképesek.

PestiSracok facebook image

- mondta.

Míg a kormány szerint a Benalla-ügy "egyéni kisiklás", és nem állami ügy, addig az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy állami ügyről van szó, és azzal vádolja a kormányt, hogy el akarja kendőzni az esetet. Az indítvány megvitatása és a bizalmi szavazás kötelezi a kormányt arra, hogy további magyarázatokkal szolgáljon az üggyel kapcsolatban, amely nagy visszhangot keltett a sajtóban.

Benallát a Le Monde című francia napilap azonosította az általa július 18-én közzétett felvételen, amelynek tanúsága szerint a férfi rendőrségi rohamsisakban a földre kényszerített egy nőt, és bántalmazott egy férfit egy május eleji diáktüntetésen.

Az Élysée-palota állítása szerint Benalla megfigyelőként vett részt a tüntetésen. Ezzel szemben Alain Gibelin, a párizsi rendőrség közrendvédelmi osztályának vezetője az üggyel kapcsolatos parlamenti meghallgatáson azt mondta: Benalla nem kapott engedélyt erre. Benallát a felvétel nyilvánosságra hozatala után nem sokkal elbocsátották tisztségéből.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Clemont Lanot (A képen Alexandre Benalla)

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.