Pesti Srácok

Gulyás: A BMW-beruházás a német-magyar kapcsolatok erejének bizonyítéka

Gulyás: A BMW-beruházás a német-magyar kapcsolatok erejének bizonyítéka

A német-magyar kapcsolatok távlatosságának és erejének bizonyítéka a BMW német autógyár debreceni beruházása - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás többek között beszélt még a magyar búzatermelés kiugró eredményéről, szóba került a központi közigazgatásban tervezett 10-15 százalékos létszámcsökkentés, valamint a genderszakok jövője és a miniszteri fizetések is.

Közös érdek a magyar-német kapcsolatok erőssége

A tárcavezető közölte, az a 400 hektár terület, amely a beruházáshoz szükséges, egymilliárd forintot ér, de a beruházás volumene egymilliárd euró, tehát az érintett termőföld hasznosítása nem lehetne ilyen kifizetődő más módon, ráadásul rengeteg új munkahely jön létre. Kitért arra, Debrecen városfejlesztése is új szakaszba léphet. A beruházással már a harmadik nagy német prémiumautó-gyártó is megjelenik Magyarországon, és az ország nyugati és középső része után a keleti régióban is nagy járműipari beruházás valósul meg - mondta Gulyás Gergely. Közölte, nagyságrendileg ezer munkahely jön majd létre. Kérdésre elmondta, egyelőre nincs konkrét összesítés arról, hogy milyen hozzájárulást ad az állam a beruházáshoz, de tízmilliárd forintot meghaladó összegről van szó.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Gulyás Gergely szerint a magyar-német politikai kapcsolatoknak is erősnek kell lenniük, közös érdek a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése, ezért látogatott nemrég Berlinbe Orbán Viktor miniszterelnök - idézte fel, hozzátéve, ő maga is Berlinbe megy augusztus 29-én.

Több, mint 20 millió embert tudunk ellátni búzával

Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarországon idén 4,8 millió tonna búza termett. 1,2 millió tonna gabona elég egy tízmilliós ország élelmezésére, vagyis ma Magyarország búzával 20-22 millió embert is képes ellátni, ami jól mutatja a magyar mezőgazdaság erejét - hangsúlyozta. A tárcavezető úgy látja, rendkívül előnyös, hogy amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes búzát.

Létszámcsökkentés a központi közigazgatásban

A tárcavezető arról is beszélt, hogy óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon. Kifejtette, kevesebb, mint 14 ezren dolgoznak ma a minisztériumokban és a háttérintézményekben, de ez a szám csökkenthető. Az intézkedés célja nem a költségmegtakarítás, hanem a párhuzamosságok megszüntetése a rendszerben, hiszen a fejlesztések, a digitalizáció következtében ma kevesebb munkatárs is elegendő lehet ugyanazon feladatok ellátására - magyarázta. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a cél a hatékony, gyors és olcsó központi közigazgatás. Úgy vélte, indokolt áttekinteni, hogy milyen munkakörökben mennyien dolgoznak, hogy a felesleges álláshelyek megszűnjenek.

- mutatott rá.

A genderszakok megszüntetéséről

A genderszakokkal kapcsolatban a tárcavezető elmondta, ha megnézik, hogy az érintett szakokra mennyien jelentkeztek, az bármely szak esetében már önmagában érv a megszüntetés mellett. A kormány világos véleménye szerint az emberek férfinak vagy nőnek születnek, és olyan életet élnek, amilyet kívánnak - jelentette ki. Hozzáfűzte, ezen a területen azonban oktatási tevékenységet az állam nem kíván finanszírozni. Megjegyezte, jövő szeptembertől nem lehet jelentkezni ilyen szakra állami akkreditáció mellett.

Pörög a magyar turizmus

A miniszter elmondta, hogy a komoly növekedés történt a magyar turizmusban, az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest eddig 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több, mint 10 százalékkal növekedtek az első félévben. Közölte: a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,8 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.

Kiemlelte, hogy a SZÉP-kártya-használat sem volt soha ilyen magas, júniusig összesen 8,5 milliárd forintot költöttek el SZÉP-kártyával. A tárcavezető összegzése szerint a turizmus hosszú távon is a magyar versenyképesség fontos ágazata.

Komolyan veszi a kormány az Állami Számvevőszék által feltárt visszásságokat

Gulyás Gergely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kórházakat érintő vizsgálatáról szólva kijelentette: a kormány komolyan veszi az ÁSZ által feltárt visszásságokat, ugyanakkor a jelentés a 2008 és 2015 közötti időszakra vonatkozik, és a nem állami fenntartású szakrendelőket is vizsgálta. Közölte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) át fogja tekinteni, hogy a feltárt szabálytalanságok fennállnak-e még, és ha igen, akkor a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Mint mondta, a kormány fog erről tárgyalni, de egyelőre azt szeretnék látni, hogy 2015-höz képest változott-e, és ha igen, akkor jó irányba változott-e a helyzet, és a szaktárca szerint miként garantálható a hatékony gazdálkodás a intézményekben. Kérdésre hozzátette, hogy az Emmi intézkedési tervet fog készíteni az ügyben.

A miniszteri fizetések

A miniszteri fizetések kérdéséről Gulyás Gergely azt mondta: a fő szabály szerint a kétszerese a képviselői alapbérnek a miniszteri fizetés, a képviselői bért pedig az átlagbérhez kötötték, így, ha az csökken, akkor a miniszteri, képviselői fizetés is csökken. Itt hosszú távon is egy olyan sorsközösség van, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk - fogalmazott. Kifejtette, hogy összességében 65 százalékos béremelés történt az elmúlt 8 évben, ugyanakkor az állam a legvégére hagyta magát, csak azok után emelkedik a közszolgák és a miniszterek fizetése, hogy korábban a rendvédelemben, a pedagógusoknál és a katonáknál is megvalósult a béremelés.

Megmarad Budapest hagyományos arcképe

Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a magasházakról, és a kabinet szándéka egyértelműen az, hogy Budapest megőrizhesse hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat vezet be Magyarországon.

Hozzátette, hogy a szabályozás szerint 65 méterig nem esnek a szabályozás alá az épületek, 65 és 90 méter között bonyolult, esztétikai szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési folyamat lesz szükséges, 90 méter feletti felhőkarcoló pedig nem épülhet a hatályba lépést követően.

Gulyás elmondta, hogy a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhessenek. Közülük a Mol volt az egyetlen, amely élni kívánt ezzel, így 120 méteres magasháza épülhet meg. Elmondta, hogy a Mol épületéről még a szabályozás megszületése előtt született döntés.

Segítség az almatermelőknek

Gulyás Gergely az almatermelők ügyére vonatkozó kérdésre elmondta, a kormány eszközei mérsékeltek, de segítik a termelők összefogását, mert méltánytalannak tartják a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási árat. A kormány közvetítőként lépne fel az ügyben, piaci megállapodásnak kell létrejönnie, méltányos áron kell felvásárolni az almát - közölte.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)