Pesti Srácok

Tízezrek tüntettek Izraelben a nemzetállamot kimondó törvény ellen

Tízezrek tüntettek Izraelben a nemzetállamot kimondó törvény ellen

A drúz kisebbség és zsidó támogatóik több tízezres tömege tüntetett szombat este egy zsúfolásig megtelt téren Tel-Aviv központjában az Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként meghatározó törvény ellen.

A drúz kisebbség - amely alapvetően a végletekig hűséges az izraeli államhoz - hosszú ideje most először tartott nagyszabású tüntetést. A törvényt a kisebbségek diszkriminatívnak tartják, szerintük a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. Sérelmezik azt is, hogy a jogszabály az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le. Tel-Avivban a tüntetők a központi Rabin téren gyűltek össze, és közülük többen egyenlőséget követeltek. A résztvevők az izraeli mellett ötszínű drúz zászlókat is lengettek. A transzparenseken arabul, angolul és héberül olyan feliratok voltak olvashatóak, mint "Mindannyian testvérek vagyunk. Mindannyian egyenlőek vagyunk" vagy "Igazságot mindenkinek".

A szervezők közölték, hogy a "minden polgárnak egyenlő jogokat" mottóval tartott megmozdulásra 150 ezer embert vártak.

PestiSracok facebook image

- mondta a 32 éves Halifa Halifa, a drúz tüntetők egyike. A drúzoknak nincs gondjuk az izraeli állammal - tette hozzá Halifa, aki korábban sorkatonai szolgálatot teljesített az izraeli hadseregben. Izraelben mintegy 130 ezer fős drúz kisebbség él, amely különleges státuszt élvez az 1950-es évektől kezdve. Izrael muszlim és keresztény arab vallási kisebbségeivel ellentétben az iszmáilita síita iszlámból kialakult vallási közösség tagjait besorozhatták az izraeli hadseregbe. A drúz férfiak több, mint nyolcvan százaléka be is vonul, ami magasabb a bevonuló zsidók arányánál.

A tiltakozó akcióra a drúz katonatisztek fóruma szólított fel. A The Times of Israel című angol nyelvű portál ezzel kapcsolatban idézte Tamir Pardót, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt igazgatóját, aki szerint a törvény "igazságtalan az izraeli lakosság 20 százalékával szemben".

- tette hozzá. Izraelben mintegy 1,8 millió arab él, ők teszik ki a 9 milliós lakosság 20 százalékát. Reuven Rivlin izraeli államfő szintén bírálta a július közepén elfogadott törvényt. Több száz művész és író pedig levélben fordult Benjámin Netanjahu kormányfőhöz azzal a kéréssel, hogy vonassa vissza a törvényt, mert az "kifejezetten faji és vallási megkülönböztetést" tesz lehetővé.

Benjámin Netanjahu a drúzok kifogásai miatt egy különleges testület hozott létre, de az izraeli sajtó arról számolt be, hogy a kormányfő idő előtt otthagyta a közös tanácskozást, miután heves bírálatok érték kormányzati munkáját. Az utóbbi napokban a törvény elleni tiltakozásuk jeleként három drúz katonatiszt is bejelentette, hogy leszerel a hadseregtől.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.