Visszaköltözhet a Kúria az Igazságügyi Palotába – Az állam felülvizsgálati kérelmet adott be
Az állam benyújtotta felülvizsgálati kérelmét a hajdani Magyar Királyi Kúria Kossuth téri épületének visszaszerzése ügyében – tudta meg a Magyar Idők. A rendkívüli perorvoslattal a magyar állam azt szeretné elérni, hogy a Kúria törölje a Politikatörténeti Intézet használati jogát, s kötelezze az intézetet, hogy az egykori igazságügyi palota Alkotmány utcai szárnyépületét adja át az államnak. A tárgyalást még nem tűzték ki.
A rendszerváltozást követő egyik legnagyobb vagyonjogi per kerülhet terítékre a közeljövőben az igazságszolgáltatás legfelső fórumán. A tárgyalást még nem tűzték ki, de ez hamarosan megtörténhet. A bírósághoz ugyanis a napokban megérkezett az a felülvizsgálati kérelem, amelyet a magyar állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyújtott be két alperes, az MSZP és a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI) ellen.
A vita tárgya: jogosan használja-e a PTI, mint kutatóhely a Parlament szomszédságában elhelyezkedő, mintegy 15 ezer négyzetméteres palota harmadát, az Alkotmány utcai részt. Tudvalévő, hogy a jó ideig a Politikatörténeti Intézet szomszédságában működő Néprajzi Múzeum már bezárt, összecsomagol és elköltözik majd a Kossuth térről a Városligetben épülő új kiállítóhelyére.
A nemzeti vagyonkezelő közölte: a magyar állam álláspontja alapvetően az, hogy érvénytelen az a megállapodás, amellyel az intézet 1990-ben megkapta az MSZP-től az Alkotmány utcai épületrész használati jogát.
A Magyar Szocialista Párt ugyanis e jog szempontjából nem jogutódja az MSZMP Központi Bizottságának. Utóbbi szervezet úgynevezett kezelői jogát bejegyezték hajdan az ingatlan-nyilvántartásba, az MSZP hasonló jogosultságáról viszont sem jogszabály, sem hatósági határozat, sem megállapodás nem rendelkezett. Ennél fogva a párt semmilyen jogot nem adhatott át, vagyis a PTI-nek nincs helye a most is állami tulajdonban lévő épületben. A Fővárosi Ítélőtábla ellenben július 6-án jogerősen az alperesek javára döntött, az állam ezért kér most rendkívüli perorvoslatot a Kúriától.
A vita lényegében már hat éve tart. A Politikatörténeti Intézet ügyvezető igazgatója, Földes György a Magyar Időknek azt mondta: szerintük jogosan használják az épületrészt. Szerződésekkel megszerzett használati joguk átadásáért egyébként akár pénzt és épületet, akár pedig pénzt is elfogadnának az államtól, ám az ügyvezető az összeg nagyságát nem árulta el.
Arra a felvetésünkre, hogy az igazságügyi palota fekvése és kivételes jellege miatt ez akár milliárdos tétel is lehetne, úgy válaszolt:
Ezt maga mondta.
Földes közölte: már az is sérelmes, hogy míg kutatóműhelyük korábban rendszeresen kapott állami támogatást, most ebben sem részesül.
A Hauszmann Alajos tervei alapján 1896-ban épült műemléki palota a maga barokkos részleteivel, márványburkolatával, lenyűgöző méreteivel eleve az igazságügy céljaira készült. Itt fejtette ki tevékenységét 1949-ig az ítélkezés legfelső fóruma, a Kúria, a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Koronaügyészség és a Budapesti Királyi Főügyészség.
Az igazságszolgáltatás vezető fórumait a háború után főként ideológiai okból eltávolították a Kossuth térről, de személyes indítékok is közrejátszhattak. Rákosi Mátyást ugyanis 1935 elején a Kossuth téri bíróságon ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre a Budapesti Királyi Ítélőtábla. A következő esztendőben a Kúria is ebben az épületben döntött a munkásmozgalmi vezetőről, lehetővé téve, hogy Rákosi 1940-ben feltételesen szabaduljon.
Felidézhető ehhez, hogy Rákosi hatvanadik születésnapján, 1952. március 9-én – a pártvezetőt éltető kiállítással – nyitotta meg kapuit az igazságügyi palotában a munkásmozgalmi intézet. Az épület nagyobbik, kétharmad részét először 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria, majd 1973-ban a Néprajzi Múzeum kapta meg. Társbérlőjük – az Alkotmány utcai épületszárny használójaként – a Munkásmozgalmi Intézet és Múzeum után a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézete, a rendszerváltozástól pedig a Politikatörténeti Intézet lett.
Ha a Kúria végül visszaköltözik az igazságügyi palotába, a kiegyezést követő időszakhoz hasonlóan – az alkotmányosság szimbólumaként – újra a Kossuth téren állhat majd a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom székháza: a Parlament, a Miniszterelnökség és a Kúria épülete.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Magyar Idők/Bach Péter
