Pesti Srácok

Trump 15 ezer katonát küldene az Egyesült Államok déli határaihoz

Trump 15 ezer katonát küldene az Egyesült Államok déli határaihoz

Az amerikai elnök akár 15 ezer katonát is küldene az Egyesült Államok déli határaihoz a Közép-Amerika felől közeledő migránskaravánok miatt. Donald Trump erről a Fehér Házban beszélt újságíróknak, mielőtt floridai kampányútra indult.

"A migránsok nem fognak bejönni az országba" - erősítette meg Trump a korábbi álláspontját. Hozzátette, kormányzata fel fog készülni az egyelőre az amerikai határtól még mintegy 1600 kilométerre menetelő migránsok feltartóztatására.

- mondta.

PestiSracok facebook image

A védelmi minisztérium eddig 5200 amerikai katonának az amerikai-mexikói határra telepítéséhez adott felhatalmazást. A "Hűséges hazafi" névre keresztelt hadművelettel megerősítik a határvédelmet Texastól Kaliforniáig, a katonák létszámának növelése mellett logisztikai segítség érkezik a jelen lévő határőrizeti szervekhez. Ezen kívül a Nemzeti Gárda 2100 tagja szintén a határnál van már. Az egyik újságíró kérdésére, hogy nem a jövő héten tartandó félidős választások előtti félelemkeltés motiválja-e a bejelentést, Trump határozottan nemleges választ adott, és azt hangsúlyozta: "a migráció rendkívül fontos téma".

Elemzők rámutatnak, nem Trump az egyetlen elnök, aki erősíteni próbálta a déli határok védelmét. Elődje, Barack Obama 2010-ben a Nemzeti Gárda 1200 tagját küldte, míg George W. Bush elnök 2006-ban 6000 gárdistát rendelt a mexikói határhoz. Már 2006-ban megkezdődött a határőrizet megerősítése, utak és kerítések épültek, és kiépítették a határfigyelő rendszert is. Azonban mind Obama, mind Bush a Nemzeti Gárda tagjaira és nem a hadseregre támaszkodott, azzal érvelve, hogy a katonáknak nincs gyakorlatuk a határvédelmi feladatok ellátásában.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!