Pesti Srácok

Mecsetadó bevezetését sürgetik Németországban a külföldi befolyás visszaszorítása érdekében

Mecsetadó bevezetését sürgetik Németországban a külföldi befolyás visszaszorítása érdekében

Muszlim egyházi adó, úgynevezett mecsetadó bevezetését sürgetik német kormánypárti politikusok a muszlim közösségek külföldi befolyásolásának visszaszorítására. Az indoklás szerint a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket.

A keresztény egyházak tagjaitól az állam által beszedett egyházi adóhoz hasonló mecsetadó fontos lépés lenne ahhoz, hogy "az iszlám Németországban kivonja magát a külföldi befolyás alól és megerősödjék belföldi orientációja" - mondta a Die Welt című lap csütörtöki összeállításában Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket. Michael Frieser, a Bundestag jogi bizottságának egy CSU-s tagja hozzátette, hogy a mecsetadó nagyobb átláthatóságot teremtene a muszlim közösségek pénzügyeiben és erősítené függetlenségüket.

A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről megfontolásra érdemesnek nevezték az elképzelést. Burkhard Lischka, az SPD-frakció egyik vezető jogi szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozástól való függetlenség megteremtése a radikalizálódás veszélyét is csökkentené.

PestiSracok facebook image

- mondta a politikus.

A Die Welt összeállításában kiemelték, az egyházi adó németországi szabályozásának alapja, hogy a kedvezményezett egyház úgynevezett közjogi szervezet - közérdekű tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező intézmény -, a muszlim közösségeknek viszont nincsen olyan szervezetük, amely megfelel ennek a feltételnek. A 82,9 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több, mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.