A kormány a munkások oldalán áll, tiszteli a szakszervezeteket
A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja - jelentette ki a miniszterelnök az Országházban kedden az atv.hu-nak nyilatkozva. Orbán Viktor a szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban közölte: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen.
Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen, és a kormány a munkások oldalán áll
- tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországion ma munkaerőhiány van. A munkásokat az a gazdaságpolitika védi, amely munkaerő-keresletet teremt, és a munkások most már több lehetőség között választhatnak.
Azért dolgozom, hogy minél több lehetőség között választhassanak, mert (...) annál inkább ki tudnak állni az érdekeikért
- hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg "buta bürokratikus akadályok miatt" nem tehetik meg.
A rugalmasabb beosztás nem jelent munkakényszert
A Demokrata arról írt, hogy egyértelmű, hogy az ellenzék politikai tőkét próbál kovácsolni a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás módosításából, noha a rugalmasabb beosztás munkakényszert nem jelent, a munkaerőhiányt pótolja, és bevett gyakorlat több uniós országban.
Jelenlegi formájában a javaslat az eddigi évi 300-ról 400 órára emelné azt a többletkeretet, amire a dolgozók kollektív szerződéssel kötelezhetők. Az évi 260 napos munkanapszámot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az eddigi napi egyről másfél órára emelkedik az elrendelhető, később csúsztatható vagy kifizethető túlmunka maximuma
– írja a lap.
Kósa Lajos érvelése szerint a rugalmasabb elszámolás csupán követi a szezonális megrendelésekkel rendelkező iparágak munkaigényét, és összességében nem jár többlet-időterheléssel. Szijjártó Péter külügyminiszter düsseldorfi tárgyalásain pedig azt tapasztalta, hogy a hazánkban befektető német cégek a munkaerő biztonságának zálogaként értelmezik a javaslatot, és kedvezőnek tartják az ország versenyképessége szempontjából.
A munka törvénykönyve jelenlegi szabályozása szerint a dolgozók napi 4, heti 8, havi 32 és évi 250 óra túlmunkára kötelezhetők. Ezen időmennyiségek a túlórázás összes lehetőségét magukban foglalják, vagyis a fizetett túlórákat és a később csúsztatandó túlmunkát is. Amennyiben a kollektív szerződés erről rendelkezik, az ezt alkalmazó vállalatoknál a túlmunka éves kerete 300 órára is felmehet. Az érintett vállalkozások részére a változás lehetővé tenné a megrendelésekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, nem beszélve arról, hogy csúcsidőkben kevésbé lennének kiszolgáltatva az immár létszámhiányos munkaerőpiacnak.
A Demokrata cikke szerint a Magyarországon működő vállalatoknak egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő biztosítása, ami hosszabb távon az ország versenyképességét is veszélyeztetheti.
Magyarország iszonyatos erővel kapaszkodik fel, hogy utolérje az európai átlagot, azt pedig nem adják ingyen, azért keményen kell dolgozni
– fejtette ki Bencsik András az Echo TV Sajtóklub című műsorában a téma kapcsán.
Vonultak és tüntettek a szakszervezetek szombaton
Vonultak és tüntettek is a szakszervezetek, valamint a hozzájuk csapódó magánemberek és politikusok az ellenzék által “rabszolgatörvénynek” nevezett törvényjavaslat életbe lépése ellen szombaton. A munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen pár ezren gyűltek össze a Jászai Mari téren, majd vonultak tovább a Kossuth térre. A PestiSrácok.hu a helyszínen forgatott, és tüntetőkkel, valamint a tömeggel vonuló politikusokkal beszélgetett. Az összegyűlt emberek nem voltak túl barátságosak, többször megfenyegették stábunkat, miközben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették kollégáinkat.
Az Alkotmány utca és a Kossuth tér találkozásánál felállított színpadnál több beszéd is elhangzott, amely éles szavakkal kelt ki a kormány törvényjavaslata ellen, rabszolgatörvénynek nevezve azt, valamint ellenállásra, útlezárásokra és a tüntetés kiszélesítésére biztatták a tömeget. A tüntetés csúcspontja a nagy MSZP-s és ellenzéki médiumok által szétterített ordas nagy hazugság volt, miszerint rendőrök miatt sérült meg egy MSZP-s politikus.
A Demokrata cikkéből az is kiderül, a hétvégi demonstrációt szervező MASZSZ ezúttal is a dolgozók egészségét veszélyeztető többletterhelésre hivatkozik, állításuknak azonban ellentmondanak az Eurostat adatai, amelyekből kiderül, hogy térségünkben Magyarországon a legrövidebb a ténylegesen ledolgozott heti munkaidő. A túlórákat is figyelembe vevő kimutatás szerint ugyanis a magyarok és a szlovákok átlagosan heti 40,5 órát dolgoznak, miközben a románok 40,6, a csehek 40,7, a szlovének, lengyelek és bolgárok 40,9, az osztrákok pedig 41,3 órát.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
