Rekordot döntött a magyar gazdaság növekedése

A bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 4,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott részletes adatközléséből. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A gazdasági teljesítmény az év első kilenc hónapjában a kiigazítás nélküli adatok alapján 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – írta csütörtökön a Magyar Idők. Ez az uniós átlag két és félszeresét meghaladó bővülést jelent. Az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján soha korábban nem volt ekkora mértékű növekedés hazánkban.Az első három negyedévi érték alapján a második helyen áll Magyarország a ma ismert uniós növekedési rangsorban – kommentálta a részletes adatokat a Pénzügyminisztérium. Mindez előrevetíti, hogy várhatóan az év hátralevő részében sem veszít lendületéből a gazdaság teljesítménye, elérve ezzel a jóval négy százalék feletti éves bővülést. A részletes adatok lényegében megerősítették az előzetesen vártat – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Felhasználói oldalról nézve a belső kereslet impozáns bővülése jelentette a GDP-növekedés hajtóerejét. A lakossági fogyasztás bővülését tovább segítették az emelkedő reálbérek, a kedvező munkapiaci helyzet, illetve a banki hitelezés felfutása – tette hozzá. Mint azt Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője kiemelte, a növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a huszonnyolc százalékos bővülést közelítő építőipar. Suppan szerint a gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult, hogy az új károsanyag-mérési szabályozás bevezetésének hatására meredeken visszaesett a járműgyártás és a kivitel, így az ipar teljesítménye csupán 2,7 százalékkal lett magasabb. Becslésünk szerint enélkül akár 0,3-0,4 százalékponttal gyorsabb is lehetett volna a fejlődés – tette hozzá a szakember.

A jövőt illetően az eltérések a kormányzati várakozások és a piaci elemzők vagy akár a jegybank előrejelzései között továbbra is fennállnak. Jövőre és az utána következő években is stabilan négyszázalékos vagy azt meghaladó éves gazdasági növekedési ütem a cél. Ezt a piacon sok kétely övezi most is, többek között a sokat emlegetett uniós források folyamatos kifutása miatt, amit súlyosbít a munkaerőhiány, ráadásul az idei kimagasló bővülési ütem lesz 2019-nek is a mérőpontja. A Takarékbank 4,2 százalékos legutóbbi előrejelzése tekinthető a kormányzathoz legközelebb eső különvéleménynek. Így persze például egy 3,5 százalékos jövő évi növekedés is jóval magasabb értéket takar, mintha ezt a rátát a 2018 eleji ismeretek alapján irányozták volna elő. Az előrejelzéseknél azt is számításba kell venni, hogy a közgazdászok a meglévő adatokból, illetve az azokra alapozott vélelmezésekből indulnak ki. A különböző intézmények és befektetési bankok szakértői például még nem ismerhetik részleteiben, hogy a kormányzat számos területet érintő versenyképességi stratégiájának részintézkedései miként jelennek meg a teljes növekedésben, ahogy jelenleg még csak terv a Magyar Fejlesztési Bank egyszázalékos pluszhozzájárulása évente, nem beszélve az MNB új, a vállalati hitelezést támogató programjának rövid vagy hosszabb távú lecsapódásáról.

Forrás, fotó: Magyar Idők