Pesti Srácok

Családegyesítési mechanizmus indult a németországi bevándorlók körében

Családegyesítési mechanizmus indult a németországi bevándorlók körében

Beindult az oltalmazott státuszba kerülő menedékkérők számára kidolgozott korlátozott családegyesítési mechanizmus, a létszámkeret az utóbbi hónapokban rendre megtelt - írta kedden a Neue Osnabrücker Zeitung című német lap a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján.

Az oltalmazottak évente legfeljebb 12 ezer fő bevándorlását engedélyező családegyesítési mechanizmusa beindult, az eljárások bejáratódtak - idézte a lap a belügyminisztérium egy szóvivőjét azzal kapcsolatban, hogy az oltalmazottak családtagjainak kiadott családegyesítési vízumok száma elérte a havi ezres átlagot. A tavaly augusztusban megnyitott lehetőség révén az első időszakban még havonta átlagosan 522-en kaptak családegyesítési vízumot. Decemberben viszont már 1050, januárban 1096 vízumot adtak ki. A koalíciós pártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - megállapodása alapján tavaly nyáron hozott törvény szerint a családegyesítés a korábbi rendszerrel ellentétben nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak. A kérelmekről döntő szövetségi közigazgatási hatóság havi szinten legfeljebb ezer fő beköltözéséhez járulhat hozzá. A kiadott vízumok tényleges száma a hatósági döntések és a vízumok kiadása közötti időeltolódás miatt haladta meg az ezret decemberben és januárban - áll a NOZ beszámolójában, amely szerint világszerte 36 ezer időpontfoglalás futott be a német külképviseletekre oltalmazottakkal kapcsolatos családegyesítési vízumkérelmi ügyben. Számos érintett valamely libanoni, iraki vagy törökországi menekülttáborban él, az ügyintézési időpontok legnagyobb részét így a libanoni Bejrútban, az iraki Erbílben és a törökországi Isztambulban működő külképviseleten foglalták le. A kormány tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy-egy ember több időpontot foglal, így a vízumkérelmek tényleges száma várhatóan alacsonyabb lesz. Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését. A szövetségi parlament tavaly februárban úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ezt a köztes állapotot szüntette meg a nagykoalíció pártjai által kidolgozott új, évente legfeljebb 12 ezer fő beengedését engedélyező mechanizmus.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)