Pesti Srácok

Családegyesítési mechanizmus indult a németországi bevándorlók körében

Családegyesítési mechanizmus indult a németországi bevándorlók körében

Beindult az oltalmazott státuszba kerülő menedékkérők számára kidolgozott korlátozott családegyesítési mechanizmus, a létszámkeret az utóbbi hónapokban rendre megtelt - írta kedden a Neue Osnabrücker Zeitung című német lap a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján.

Az oltalmazottak évente legfeljebb 12 ezer fő bevándorlását engedélyező családegyesítési mechanizmusa beindult, az eljárások bejáratódtak - idézte a lap a belügyminisztérium egy szóvivőjét azzal kapcsolatban, hogy az oltalmazottak családtagjainak kiadott családegyesítési vízumok száma elérte a havi ezres átlagot. A tavaly augusztusban megnyitott lehetőség révén az első időszakban még havonta átlagosan 522-en kaptak családegyesítési vízumot. Decemberben viszont már 1050, januárban 1096 vízumot adtak ki. A koalíciós pártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - megállapodása alapján tavaly nyáron hozott törvény szerint a családegyesítés a korábbi rendszerrel ellentétben nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak. A kérelmekről döntő szövetségi közigazgatási hatóság havi szinten legfeljebb ezer fő beköltözéséhez járulhat hozzá. A kiadott vízumok tényleges száma a hatósági döntések és a vízumok kiadása közötti időeltolódás miatt haladta meg az ezret decemberben és januárban - áll a NOZ beszámolójában, amely szerint világszerte 36 ezer időpontfoglalás futott be a német külképviseletekre oltalmazottakkal kapcsolatos családegyesítési vízumkérelmi ügyben. Számos érintett valamely libanoni, iraki vagy törökországi menekülttáborban él, az ügyintézési időpontok legnagyobb részét így a libanoni Bejrútban, az iraki Erbílben és a törökországi Isztambulban működő külképviseleten foglalták le. A kormány tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy-egy ember több időpontot foglal, így a vízumkérelmek tényleges száma várhatóan alacsonyabb lesz. Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését. A szövetségi parlament tavaly februárban úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ezt a köztes állapotot szüntette meg a nagykoalíció pártjai által kidolgozott új, évente legfeljebb 12 ezer fő beengedését engedélyező mechanizmus.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?