Pesti Srácok

Strache a botrány után az Európai Parlamentben is kipróbálhatja magát

Strache a botrány után az Európai Parlamentben is kipróbálhatja magát

Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár a vasárnap rendezett európai parlamenti választáson elérte a szükséges preferenciális szavazatokat ahhoz, hogy pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) listáján bejusson az Európai Parlamentbe - írta az osztrák sajtó hétfőn.

Az eddigi alkancellár nemrégiben az Ibizán készült videófelvételek miatt lemondásra kényszerült; a két éve, titokban rögzített videón a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek. Strache az Osztrák Szabadságpárt EP-választási listáján a 42. helyen szerepel. Korábban, még pártvezetőként jelképesen választotta magának az utolsó helyet, lemondása után pedig már nem volt módja arra, hogy töröltesse nevét a listáról.

Ausztriában azonban a szavazásra jogosultaknak lehetőségük van arra, hogy a pártok mellett név szerinti jelöltre is voksoljanak az európai parlamenti választásokon; a szavazólapon a párt neve mellett egy üres rubrika található, ahova a választópolgár beírhatja annak a politikusnak a nevét, akit az általa választott pártból szívesen látna Strasbourgban és Brüsszelben. Ahhoz, hogy egy jelölt előbbre jusson a pártlistán, 5 százalék a küszöb, így Heinz-Christian Strache akár a lista élére is kerülhet, ha nevét elegendő szavazó írta rá a szavazólapra. A volt alkancellár a sajtóértesülések szerint vasárnap több, mint 37 ezer preferenciális szavazatot kapott választóitól, ez pedig több, mint az FPÖ-re leadott szavazatok 5 százaléka, így lehetősége van arra, hogy mandátumot kapjon az Európai Parlamentben. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy elfogadja-e a megbízatást.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!