Trump csak azért mondhatta fel az iráni nukleáris egyezményt, mert azt Obama kötötte
Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag csak azért mondta fel az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást, mert azt hivatali elődje, Barack Obama írta alá az Egyesült Államok részéről – ez derül ki azokból a kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak.
Sir Kim Darroch, aki a botrány egy héttel ezelőtti kirobbanása után lemondott nagyköveti posztjáról, az elmúlt hónapokban igen lesújtó értékeléseket tartalmazó tájékoztatókat küldött Londonnak Donald Trump amerikai elnökről és a Fehér Ház munkájáról, és e táviratok közül többet valaki eljuttatott a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglaphoz. Darroch a lap által először egy hete közzétett táviratcsomagban egyebek mellett azt írta, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház „egyedülálló mértékben működésképtelenné vált”, az elnök pályafutása „dicstelen véget érhet”, és valószínűtlen, hogy a Trump-kormányzat a jelenleginél valaha is „számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, kevésbé megosztott, diplomáciailag kevésbé kétbalkezes” lesz.
A Mail on Sunday által vasárnap közzétett újabb bizalmas táviratköteg egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása „diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet a Trump-kormányzat „láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. Darroch jelentése szerint az amerikai kormány a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy „másnap mi lesz”, és a washingtoni külügyminisztérium illetékeseinek utalásai alapján arra sem készültek tervek, hogy az Egyesült Államok az ügyben egyáltalán érintkezésbe lépjen partnereivel és szövetségeseivel. A táviratokból kitűnik az is, hogy semmi hatása nem volt Trump döntésére Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról.
Donald Trump már az első kiszivárogtatott táviratcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak”, „felfuvalkodott bolondnak” nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet. Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi brit külügyminiszter azonban egyaránt igen elismerő szavakkal méltatta Sir Kim Darroch munkásságát, és mindketten mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot a nagykövet idő előtti távozása miatt. Hunt – alig burkoltan visszautasítva az amerikai elnök által a brit nagykövettel szemben használt jelzőket – hangsúlyozta, hogy valahányszor Washingtonban járt, mindig megragadta Sir Kim Darroch professzionalizmusa és intellektusa.
A súlyos diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított, amelyet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorellenes parancsnoksága irányít. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat péntek esti bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűnügynek minősülhet. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői – köztük Jeremy Hunt és Boris Johnson – egyaránt súlyosan bírálták. Jeremy Hunt külügyminiszter azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy jóllehet a kiszivárogtatások károkat okoztak a brit-amerikai kapcsolatokban, ő azonban minden eszközzel megvédi a sajtónak az ilyen kiszivárogtatások közléséhez fűződő jogát is, mivel ha a sajtó közérdekűnek tekinti a birtokába jutott értesülések ismertetését, akkor az a dolga, hogy közzétegye ezeket. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese a felzúdulásra reagálva szombat este külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrségnek nem áll szándékában megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek.
