Pesti Srácok

Végre megtisztítják a szovjetek által itthagyott mocsoktól az esztergomi Strázsa-hegyet

Végre megtisztítják a szovjetek által itthagyott mocsoktól az esztergomi Strázsa-hegyet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 591 millió forintos költséggel megtisztítja a korábban itt állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém-szennyeződésétől az esztergomi Strázsa-hegyet – mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden, esztergomi sajtótájékoztatóján.

Rácz András kiemelte: az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét ezermilliárd forintra becsülték és harminc éves időtartammal számoltak. Az államtitkár hozzátette: az állami felelősségvállalási körben eddig 582 helyszínt tisztítottak meg. A kormány a feladatra évente 10 és 20 milliárd forint közötti összeget költ, a forrás 2010 óta kétszeresére bővült.

– ismertette Füri András, a nemzeti park igazgatója. A munkálatokban az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik át. A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek. A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.

PestiSracok facebook image

A területet már a monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.