Pesti Srácok

Végre megtisztítják a szovjetek által itthagyott mocsoktól az esztergomi Strázsa-hegyet

Végre megtisztítják a szovjetek által itthagyott mocsoktól az esztergomi Strázsa-hegyet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 591 millió forintos költséggel megtisztítja a korábban itt állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém-szennyeződésétől az esztergomi Strázsa-hegyet – mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden, esztergomi sajtótájékoztatóján.

Rácz András kiemelte: az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét ezermilliárd forintra becsülték és harminc éves időtartammal számoltak. Az államtitkár hozzátette: az állami felelősségvállalási körben eddig 582 helyszínt tisztítottak meg. A kormány a feladatra évente 10 és 20 milliárd forint közötti összeget költ, a forrás 2010 óta kétszeresére bővült.

– ismertette Füri András, a nemzeti park igazgatója. A munkálatokban az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik át. A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek. A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.

PestiSracok facebook image

A területet már a monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!