Visszatelepíti felélt erdőit India és Afrika
Több, mint egymillió indiai ember huszonkétmillió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát. Bivhas Randzsán, az indiai erdészeti hatóság szóvivője szerint mások mellett diákok, képviselők, kormányzati tisztségviselők is részt vettek a több tucatnyi – közöttük tizenhat gyümölcstermő – fafajhoz tartozó facsemeték elültetésében az utak, vasúti sínek mentén és erdős térségekben. Orosz és amerikai szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a felmelegedés elleni küzdelemben nem általános csodaszer az erdőtelepítés; Szibériában például épp az erdők egy részének a kiirtása lenne kívánatos, hogy újra a tundra vegye át a vezető szerepet, a fagyott talajban tartva ezzel például a hatalmas mennyiségű metánt, amely felszabadulva néhány év alatt végezhetne civilizációnkkal. A tudósok egykori őshonos állatokat telepítettek vissza a vadonba, amelyek lelegelik a felesleges erdőket; az eddigi eredmények a szakemberek feltevéseit igazolják.
Randzsán kiemelte, hogy az akció az erdőtakaró növelését célozza a több, mint kétszázmillió lakosú Uttar Pradesben. Az állam főminisztere, Jogi Aditjanath pedig úgy fogalmazott: azért tűzték ki célul a kétszázhúszmilliót, mert Uttar Prades annyi ember otthona. A fákat csaknem másfélmillió helyszínen ültették el. A kormány szóvivője emlékeztetett, hogy általában csak a csemeték hatvan százaléka érik fává, a többi vízhiány és betegségek miatt elpusztul. Az indiai vezetés ígéretet tett, hogy az ország területének harmadán megtartja az erdőségeket, ugyanakkor az 1,3 milliárdos lélekszám és a rohamos iparosítás mellett nehéznek ígérkezik e fogadalom teljesítése.
Az afrikaiak is megismerkedhetnek a gazdálkodással
Hasonló erdősítési erőfeszítéseket folytat Etiópia is, amely a múlt héten világrekordot állított fel háromszázötvenhárommillió facsemete egyetlen nap alatti elültetésével; Addisz-Abeba elképzelései szerint ezt további négymilliárd követné október végéig. Etiópia egyre kiszolgáltatottabb a hirtelen változó éghajlati körülményeknek, az erdőtakaró hiánya miatt csökken a talaj termőképessége – hangsúlyozta Umer Husen etióp mezőgazdasági miniszter. Mint mondta, a májusban indult faültetési kezdeményezéssel szeretnének ellene hatni ennek a negatív folyamatnak. Umer szerint a Green Legacy – Zöld Örökség – nevet viselő program keretében sikerült július 29-én egyetlen napon több, mint háromszázötvenhárommillió fát ültetni; az országos akcióban huszonhárommillió ember vett részt. Az Abiy Ahmed etióp kormányfő vezette kezdeményezés megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. Az ENSZ adatai szerint a huszadik században Etiópia területének harmincöt százalékát borították erők, ez azonban négy százalékra zsugorodott a kétezres évekre, ráadásul a jelenleg százötmillió lakosú kelet-afrikai ország lélekszáma rohamosan gyarapodik.
Szibériában a felesleges erdők kiirtása állíthatja meg a felmelegedést
Árnyalja az egész világot jelenleg lázban tartó faültetési mozgalom hittételeit, hogy kiderült: Földünk nem minden területén az erdőtelepítés a klímaváltozás elleni csodaszer, sőt, vannak helyek, ahol épp a lombos növényzet visszaszorítása lenne a kívánatos a globális felmelegedés hatásainak mérsékelésére. Az orosz Távol-Keleten orosz és amerikai tudósok igyekeznek bebizonyítani, hogy Szibéria nagy része azért melegszik, mert az egykori tundra már megszűnt, helyét pedig a fenyőfélék és a lombhullató fajok foglalták el. Mivel a mamutok kipusztultak, a klónozásuk pedig ma még nem lehetséges, a szakemberek pótlásukra egykor őshonos állatfajokat, bölényeket, tulkokat és a hideget jól bíró kecskeféléket telepítettek be, hogy azok lelegeljék a felesleges erdőket. A vadon élő, de folyamatosan megfigyelt állatok jól érzik magukat, és az eredmények eddig a kezdeményező tudósokat igazolják. Ha a feltevés igaz, akkor Szibéria nagy részén épp az erdőségek kiirtására lenne szükség, hogy a tundra visszavehesse vezető szerepét, ezzel jelentősen befolyásolva bolygónk klímáját is. Ha Szibériában kiolvadnának az ott több tízezer éve fagyott állapotban lévő vegyületek – mint például a hatalmas mennyiségben jelen lévő metán –, annak sokkal komolyabb pusztító hatása lenne, mint az ember tevékenysége a megjelenése óta, ráadásul a kiolvadás apokaliptikus hatása nem évezredek, hanem néhány év alatt jelentkezne.
Forrás: MTI/PS; Fotó: faipar.hu
