Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Magyarország ugyanis – folytatta – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja. Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs kapcsán kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta: a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó. A széndioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére azt a példát hozta: az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit Kína valamivel több, mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott.
Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával. A mi felelősségünk azért sokkal kisebb
– fogalmazott. Áder János az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az EU, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a széndioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.
Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van, a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak
– mutatott rá Áder János, aki szerint ez is jól jelzi a felelősség mértékét. Hangsúlyozta: más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a széndioxid-kibocsátását, mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását. Az államfő kiemelte: 2030-ra a magyarországi áramtermelés több, mint 90 százaléka széndioxid-mentes lehet, amennyiben megépül Paks 2., megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szén alapú energiatermelés.
Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon
– jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
