Pesti Srácok

Az iráni külügyminiszter szerint nem biztos, hogy elkerülhető a háború hazája térségében

Az iráni külügyminiszter szerint nem biztos, hogy elkerülhető a háború hazája térségében

Nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az amerikai CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Az iráni diplomácia vezetője úgy fogalmazott: nem bizakodom, hogy elkerülhetünk egy háborút, ugyanakkor leszögezte: hazája nem kezdeményez harcokat más államokkal.

– jelentette ki az interjúban az iráni külügyminiszter, aki arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ezen mit ért, Zaríf azt felelte: ez azt jelenti, hogy a háború nem lesz korlátozott. A tárcavezető rossz döntésnek, helytelen iránynak nevezte az amerikai kormányzat pénteki bejelentését, amely szerint Washington katonákat és fegyvereket küld Szaúd-Arábiába.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Zaríf. Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy a szaúdi olajlétesítmények ellen a múlt héten elkövetett dróntámadásban Teheránnak nem volt szerepe.

Mohamed Dzsavád Zaríf múlt csütörtökön még háborúval fenyegetett abban az esetben, ha Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok támadást intézne hazája ellen. A CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában akkor azt mondta: "mi nem akarunk katonai konfrontációt, de egyetlen pillanatig sem fogunk habozni, hogy megvédjük területeinket". A külügyminiszter akkor a jemeni húszikat okolta a szaúdi dróntámadásért. A CNN-interjúban azt is leszögezte: Teherán nem akarja újratárgyalni az atomprogramjára vonatkozó megegyezést abban az esetben, ha Washington nem oldja fel az Irán ellen hozott szankciókat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)