Pesti Srácok

Nézőpont: A magyarok nem annyira kritikusok az oroszokkal, mint a lengyelek

Nézőpont: A magyarok nem annyira kritikusok az oroszokkal, mint a lengyelek

"Oroszbarátság" tekintetében Magyarország a centrista országok közé tartozik közép-európai összehasonlításban – derült ki a Nézőpont Intézet által tíz közép-európai országban készített közvélemény-kutatásból.

A magyar közvélemény 43 százaléka pozitív, míg 36 százaléka negatív véleménnyel van Oroszországról – írták közleményükben. Kifejtették: a felmérés alapján a közép-európai országok közvéleményeinek Oroszországhoz való viszonyulása három fő kategóriába sorolható. Oroszország irányában kritikus a lengyelországi, a csehországi és az ausztriai közvélemény. A Nézőpont szerint Lengyelország és Csehország esetében ez elsősorban történelmi okokkal magyarázható, míg Ausztria esetében az ország semlegességéből fakadóan általános, hogy a nagyhatalmakhoz fenntartásokkal közelednek. A centrista közvéleménnyel rendelkező országok közé tartozik Magyarország mellett Szlovénia, Szlovákia, Románia és Horvátország. Ezekben az országokban többségben van az Oroszországot pozitívan megítélő válaszadók aránya, de történelmi (Magyarország) vagy geopolitikai (Románia) megfontolásokból magas az Oroszországról negatív képpel bírók aránya is – jegyezték meg. Közép-Európa leginkább oroszbarát országai Bulgária és Szerbia, elsősorban a kulturális és a vallási közelségük miatt – ismertették.

A Nézőpont azt írta: a politikai kapcsolatok megerősítése iránti igény szoros összefüggésben van Oroszország általános megítélésével. Ugyanakkor érdekes eltérésnek nevezték, hogy az Oroszország-kritikus közvéleménnyel bíró országok közül Lengyelországban a legmagasabb (39 százalék) a politikai kapcsolatok megerősítését szorgalmazók aránya, míg Csehország esetében – alighanem aktuálpolitikai okokból – kevesebben támogatják a politikai kapcsolatok mélyítését, mint ahányan ellenzik azt. Magyarországon kiegyenlített a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és lazítását támogatók aránya (25-27 százalék), a relatív többség (34 százalék) annak változatlanságának fenntartása mellett foglalt állást – olvasható az összegzésben.

A felmérés rámutatott arra is, hogy az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megerősítésének szükségességében egységesebb a közép-európai országok közvéleménye. Átlagosan a válaszadók 60 százaléka támogatja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, és mindössze 13 százaléka utasítja el azt. A magyar közvélemény is sokkal inkább támogatja Oroszország esetében a gazdasági kapcsolatok mélyítését, mint lazítását, de az egyébként Oroszországgal szemben kritikus országok közül Ausztria és Lengyelország közvéleménye is a gazdasági kapcsolatok mélyítését pártolja. A lengyelek 53, a magyarok 43 és az osztrákok 42 százaléka támogatja a szorosabb gazdasági együttműködést Oroszországgal – írták a közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.