Pesti Srácok

Potápi: A mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető

Potápi: A mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető

A mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A Felvidéken központinak minősülő megemlékezést a Csallóköz központjának számító városban, a Diktatúrák áldozatainak emlékművénél tartották, ahol több százan gyűltek össze. Soraikban a felvidéki magyar érdekképviselet vezető politikusait és ismert közéleti személyiségeket is látni lehetett. A nemzetpolitikai államtitkár beszédében felidézte a forradalom kezdeti eseményeit, és rámutatott: az 1956-ban megfogalmazott követelések nem voltak újak, hasonlóak voltak, mint egy évszázaddal korábban, 1848-ban, és azt célozták, amit a magyar nemzet mindig is akart: hogy sorsát szabadon, nagyhatalmaktól függetlenül alakítsa. Rávilágított: 1956 kezdeti megmozdulásai hamarosan az egész országot lángra lobbantották, a szabadág híre a határon túli magyarokhoz is eljutott, és a vérbe fojtott forradalmat nemcsak egy ország, hanem az egész nemzet gyászolta.

– mutatott rá Potápi Árpád János. Kiemelte: 1956-ban nemcsak a magyar szabadság, de a magyar nemzet is újjászületett, mert akkor a magyarok társadalmi osztálytól és politikai nézetektől függetlenül, bölcs döntést hozva egységesen álltak oda egy ügy mellé, mert tudták, hogy egy "fontosabb dologról van szó". Hangsúlyozta: 1956 hősei ma is arra intenek, hogy amikor a nemzet sorskérdéseiről van szó, és a közösség megmaradása a tét, akkor bölcs döntésekre van szükség és együttes erőre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.