Pesti Srácok

Nem is létezett a modern feminista harc hőse?

Nem is létezett a modern feminista harc hőse?

Meritptah az ősi Egyiptomban dolgozott gyógyítóként és a világ első orvosnőjének tartják, aki mintegy 5000 évvel ezelőtt élt. Tudománnyal, műszaki dolgokkal és matematikával foglalkozott, de a mérnöki munka területén is megállta a helyét. A legfrissebb kutatások szerint azonban valószínűleg sohasem létezett – írja az Origo. A kutatást a Journal of History of Medicine and Allied Sciences tudományos folyóiratban tették közzé.

Még egy krátert is elneveztek róla a Vénuszon

A legtöbb tanulmány arról számol be, hogy Meritptah volt "az első név szerint ismert nő a tudomány történetében", ám a legújabb megállapítások szerint meglehet, hogy egész személye csak egy legenda köré épül. A coloradói Anschutz Egyetem kutatói visszanyúltak egészen a vele kapcsolatos mítoszok kezdetéig, hogy felkutassák, hogyan keveredhettek össze az életéről mesélő történetek egyes részletei.

Meritptah (jelentése "Ptah istenség Akegyeltje") neve 1938-ban bukkant fel először, mint a matematika, tudomány, mérnöki munka és az orvosi hivatás első női képviselője. Meritptah neve ma már szinte mindenütt jelen van a népszerű történelemkönyvektől kezdve az online bejegyzéseken át a számítógépes játékokig – mondta Jakub Kwiecinski, a Colorado Egyetem Orvostudományi Iskolájának orvostörténész és oktatója, hozzátéve, hogy még egy krátert is elneveztek róla a Vénuszon. Egyetlen gond van ezekkel, mégpedig az, hogy nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy az ókori Egyiptomban létezett volna ilyen néven egy női gyógyító.

PestiSracok facebook image

Ő lehet a modern orvostudomány első női képviselője

Kwiecinski és kollégái felkutatták a gyógyítóhoz kapcsolható, legkorábbi irodalmakat és feljegyzéseket. Kiderült, hogy Meritptah nevét először csak a XX. század elején említette egy kanadai feminista orvos, Kate Campbell Hurd-Mead. Az 1938-ban kiadott könyv "A nők története az orvostudományban: Az idők kezdetétől a tizenkilencedik század elejéig" címmel jelent meg, és a 16. oldalán egy ősi, egyiptomi orvosnő történetét mutatja be.

– írja Campbell Hurd-Mead a könyvében. A fia főpapi tisztséget töltött be, akinek a sírján egy tábla utal arra, hogy édesanyja vezető gyógyítóként látta el feladatait. Az említett temetkezési hely a beszámoló szerint a jól ismert Királyok Völgye lehet a Nílus nyugati partján, amely számos fáraó és fontos egyiptomi előkelőség végső nyughelyét biztosítja. Ám ez a hely az említett dátumon még nem létezett. Sőt, a kutatók eddig nem találtak semmiféle utalást Meritptah nevű nőre vagy egyáltalán létező személyre az ókori Egyiptomban.

– magyarázta Jakub Kwiecinski. Szintén hiányzik a neve az egyiptomi királyság női tisztviselőket összesítő listáról.

Mást tartanak a gyógyítók vezetőjének

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ókori Egyiptomban nem léteztek női orvosok, csupán egyfajta keveredésre utal. Élt ugyanis egy másik, ősi egyiptomi gyógyító Egyiptom királyságában az ötödik dinasztia idején: a kontextust tekintve egyértelmű, hogy ez a személy a Peszeset nevű nő lehetett.

– mutatott rá az orvostörténész. Címe szerint "az orvosnők elöljárója", de ebből nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, ő maga is orvos volt-e. A temetkezési helyen a régészek egy álajtóra is bukkantak, ami több kultúrában a túlvilággal való kapcsolat eszköze, ami az ókori egyiptomi sírok jellegzetes építészeti eleme. Az erre vésett hieroglifák Akhethetep szüleire utalnak, az anyját, mint "a gyógyító nők vezetőjét" jellemezve. Jakub Kwiecinski szerint Campbell Hurd-Mead valószínűleg összekeverte a két nő nevét, hogy mikor éltek és hogy hol temették el őket. Hozzátette, hogy noha Meritptah nem lehet egy hiteles ókori egyiptomi karakter, mégis a valódi szimbólumát képviseli annak a közös erőfeszítésnek, amellyel visszaírják a nőket a történelembe; ezáltal ő a modern feminista harc valódi hőse.

Forrás: Origo; Fotó: themediatimes.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.