Pesti Srácok

Az iráni legfelsőbb vezető szerint eltúlozta a külföldi média a koronavírus veszélyét

Az iráni legfelsőbb vezető szerint eltúlozta a külföldi média a koronavírus veszélyét

Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető vasárnap azzal vádolta meg a külföldi médiát, hogy elakarta tántorítani a szavazókat a február 21-i parlamenti választáson való részvételtől a koronavírus-veszély eltúlzásával. A propaganda néhány hónappal korábban kezdődött, és a voksolás közeledtével - különösen az utolsó két napban - fokozódott - írta hivatalos honlapján Hamenei.

A legfelsőbb vezető rámutatott, hogy a külföldi hírforrások a koronavírus-járványt használták fel céljaik elérésére.


Hamenei egyúttal megköszönte, hogy mindezek ellenére az irániak nagy számban vettek részt a választáson.
Iránban két nappal a választás előtt jelentették az első koronavírusos megbetegedést. Azóta hatan vesztették életüket a fertőzésben, a legtöbben a vírus gócpontjának számító Kínán kívül. Az iszlám köztársaság hivatalos adatai szerint 28-an fertőződtek meg a Covid-19-cel legalább négy városban, köztük a fővárosban, Teheránban. Itt több gyógyszertár kifogyott a maszkokból és a kézfertőtlenítőkből. Számos iskola bezárt a vírus terjedését megakadályozandó. A hatóságok focimeccseket töröltek és a mozik is felfüggesztették a vetítést. A teheráni metrót fertőtlenítették.

A pénteki parlamenti választás végleges eredménye egyelőre várat magára, és a részvételi arányt sem közölték a hatóságok. Egy belügyminisztériumi vezető szerint a hadsereg elitegységével, a Forradalmi Gárdával kapcsolatos listák vezettek a fővárosban.
Szakértők szerint az alacsony részvételi arány a politikai rendszerrel való elégedetlenség jeleként értelmezhető. Irán számos válsággal küzdött az elmúlt években. Novemberben országszerte kormányellenes tüntetésekre került sor, és az amerikai szankciók nehéz helyzetbe hozták az iráni gazdaságot.
A mintegy 58 millió választónak korlátozott lehetőségei voltak, miután több mint hétezer - többségében mérsékelt - jelöltet kizártak. Köztük volt az iráni parlament 90 képviselője, akik újraválasztásukért indultak volna. A jelöltek listáját, miként a parlament által hozott törvényeket is, az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia. A testület még soha nem törölt ennyi politikust a jelöltlistáról.
A közel-keleti országban a törvényhozó hatalmat az egykamarás, 290 tagú Medzslisz-e Sura-e Iszlami (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) gyakorolja, amelynek 285 tagját közvetlenül, négy évre választják, a maradék öt képviselői helyet a kisebbségeknek tartják fenn.

PestiSracok facebook image


Forrás:MTI/fotó:MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)