Pesti Srácok

Lángra lobbantották a keresztény templomot a svéd no-go zónában

Lángra lobbantották a keresztény templomot a svéd no-go zónában

Felgyújtottak egy templomot a svédországi Uppsala városában a no-go zónaként ismert Gottsunda negyedben, ahol a lakosság felét már a bevándorlók adják. Egyelőre nincs gyanúsított, és még nem tudni, hogy keresztényellenes indíttatásból lobbantották-e lángra a szakrális épületet.

Ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy templomot a svédországi Uppsala városában – adta hírül a 888.hu hírportál, az svt.se (a svéd közmédia) beszámolójára hivatkozva.

A rendőrök kezdték az oltást

A lángoló épületre az épp arra járó rendőrök figyeltek fel, akik portoltóval próbálták meg eloltani a tüzet. Ez azonban kevésnek bizonyult, ugyanis a templom fából épült, így a lángok több méter magasra kúsztak fel az épület homlokzatán. A tűzoltók hamar a helyszínre érkeztek, és sikerült eloltaniuk a tüzet. Andreas Örth, a helyi rendőrség munkatársa szerint sokkal komolyabb károk is keletkezhettek volna, ha a rendőrök nem veszik észre időben a tüzet.

PestiSracok facebook image

Tízezer bevándorló él itt

A rendőrség az incidenst gyújtogatásként kezeli, azonban egyelőre nincsenek gyanúsítottak, és azt sem közölték, hogy keresztényellenes motivációjú volt-e a támadás. Mindenesetre azt tudni lehet, hogy a felgyújtott templom a Gottsunda negyedben található, amely köztudottan egy no-go zóna. Gottsunda lakóinak fele, mintegy 10 ezer ember bevándorló.

A V4NA számolt be korábban arról, hogy a keresztény kegyhelyek nincsenek biztonságban Európában. A nemzetközi hírügynökség az amerikai Gatestone Institute elemzésére hivatkozva azt írta, hogy 2019-ben rekordszámú, 3 ezer támadás történt keresztény vallási jelképek ellen. A V4NA továbbá egy térképet is készített, amelyen 286 keresztény kegyhely elleni támadás pontos helye és időpontja látható.

Forrás: 888.hu; Fotó: svt.se

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.