Pesti Srácok

Macron az Európai projekt további építését szorgalmazta Lengyelországban

Macron az Európai projekt további építését szorgalmazta Lengyelországban

A közös politikai projektként felfogott Európa építését szorgalmazta kedden a krakkói Jagelló Egyetemen tartott beszédében Emmanuel Macron francia elnök, elutasítva az Európai Unió szűkítését a közös piacra és a személyek szabad mozgására.

Macron kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján mondott beszédet Krakkóban. A lengyel-francia kapcsolatokból kiinduló, több mint egy óra hosszat tartó beszédében úgy értékelte: ma újra meg kell határozni az európai egységet és "Európa szuverenitását". Ebben az összefüggésben bírálta, hogy az európaiak az utóbbi években nem politikai projektnek tartották földrészüket, "piacként kezelték", előtérbe került a közös piac és a szabad mozgás elve. Hangsúlyozta: csak a politikai projektként felfogott, egységes Európa lesz képes szembesülni a jelenkor kihívásaival.

Macron szerint újra át kell gondolni, "miben áll Európa egysége és sokszínűsége". Ebben a vonatkozásban beszélt a demográfiai kérdésekről, úgy látva: a népességfogyás és az elöregedés "új európai válságot készít elő". Szerinte a legnagyobb demográfiai problémákkal küzdő országokban a legjobban fejlődik "a populizmus, a szélsőségek". Negatív jelenségként megemlítette a fiatalok, a jól képzettek kiszivárgását, különösen a kelet-európai országokból. Beszélt arról is, hogy nem szabad beleegyezni Európa gyengítésébe, Lengyelország pedig "nem zárkózhat be Európa előtt". Rámutatott a lengyeleknek az európai értékek iránti vonzalmára, amely értékek közül kiemelte az 1789-99-es francia forradalomhoz kötődő egyenlőséget és szabadságot. Aggodalmának adott hangot, hogy Lengyelország "távol kerülhetne az olyan értékektől, amelyek nem felelnek meg neki, például a jogállamiságtól és az európai egység politikai vonatkozásaitól."

A francia elnök szorgalmazta "a közös európai történelmi emlékezet" felépítését, amely emlékezet "nem lesz egyértelmű, egyúttal nem fog megfeledkezni az országok felelősségéről a történelem során elkövetett bűntettekért. A közös emlékezet Macron szerint azért fontos, hogy "ne váljunk a múlt foglyaivá, hogy ne temetkezzünk be a gyűlöletbe, a nacionalizmusba". Úgy látta: Európát nem lehet felépíteni, "ha újraírjuk, meghamisítjuk történelmét, függetlenül attól, melyik ország, melyik párt az ilyen hamisítás szerzője". Aggodalmát fejezte ki afelől, hogy "megjelenik a nemzeti emlékezet képződménye". Lengyelországban "vannak kísérletek, hogy kitöröljék 1989-et" - jelentette ki, utalva feltehetőleg arra, hogy többen a kommunista rezsimmel való kompromisszumnak értelmezik az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalásokat. Macron szerint "Magyarországon is fennáll annak kísértése, hogy újraírják a 20. századi történelmet, Oroszország pedig újraértelmezné a második világháborút, a lengyeleket terhelné háborús bűntettekkel".

PestiSracok facebook image

Előző napi, a lengyel politikai vezetőkkel folytatott egyeztetéseket követő varsói felszólalásaihoz hasonlóan, Macron kiállt a NATO részeként felfogott közös európai védelem mellett, szorgalmazta az Európai Unió és Oroszország közötti politikai párbeszédet, és Párizs segítségét ígérte a jelenleg szénalapú lengyel energetika transzformációjában. Andrzej Duda lengyel elnök keddi varsói sajtóértekezletén kitért arra, hogy Macron előző nap javasolta az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) csúcstalálkozóját. Az 1993-ban létrehozott formátum vezetői utoljára 2013-ban ültek össze. Duda közlése szerint, Macron július 14-én Párizsban szervezné a találkozót.

MTI

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.