Pesti Srácok

Karácsony a közlekedők ellen is háborút indított – Durván lecsökkenthetik a sebességhatárokat a fővárosi utakon, amelyeket le is szűkítenének

Karácsony a közlekedők ellen is háborút indított – Durván lecsökkenthetik a sebességhatárokat a fővárosi utakon, amelyeket le is szűkítenének

Az eddigi hetven helyett ötven, ötven helyett pedig harminc kilométeres sebességhatár léphet életbe leszűkülő nagy forgalmú utak rémképével súlyosítva hamarosan egész Budapesten, amennyiben Karácsony Gergely a rendeleti kormányzása idején felvetett saját agymenését elfogadja. Erre nagy az esély, hiszen a Fővárosi Közgyűlés jegelésével a testület jelenleg tetszhalott állapotban van, így a főpolgármester egymaga, hozzáértők megkérdezése nélkül hozhat meg olyan súlyos döntéseket, amelyek napi szinten tömegesen befolyásolják az emberek életét. Karácsonyék egyéb indok híján a balesetek számának várható csökkenésével indokolják a szigort, kérdés marad ugyanakkor, hogy a változtatás miképp befolyásolja a kabalája, a klímavészhelyzet szent ügyét, mert az nem nehéz belátni, hogy több jármű nagyobb tömegben, szűkebb keresztmetszeten araszolva nagyobb környezetszennyezést okoz.

Kőkemény javaslatokat fogalmaz meg az az előterjesztés, amit várhatóan szerdán fogad el Budapest főpolgármestere: megszűnnének a hetvenes sebességhatárok a gyorsforgalmú utakon a fővárosban, a nem főutakon pedig egységesen harminc kilométeres tempó lenne a legnagyobb megengedett sebesség. A gyalogosok, kerékpárosok sokkal biztonságosabban közlekedhetnének, az autósok viszont várhatóan a fejüket fogják majd – írta az Index. A fővárosi közgyűlés április 29-én tárgyalná azt az előterjesztést, ami javaslatot tesz egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv, intézkedéscsomag kidolgozására. A koronavírus-járvány miatt fennálló veszélyhelyzetre figyelemmel viszont a főpolgármester nem hívja össze a közgyűlés rendes áprilisi ülését, hanem maga dönt az előterjesztésekről, miután egyeztetett a képviselőcsoportok vezetőivel.

Az egyik előterjesztésben új közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási elképzelések szerepelnek. A tervezetben az áll, hogy a megnövekedett autóforgalom, a közlekedésből fakadó légszennyezés, a zöldfelületek csökkenése a modern nagyvárosok egyik legnagyobb problémája, amire a városok Európában és világszerte keresik a megoldásokat, ezért Budapesten kidolgoznának egy olyan közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervet, ami a mobilitási szokások befolyásával megoldást nyújtana ezekre a problémákra. Az intézkedési csomag kidolgozása, illetve a szükséges kerületi, szakmai és lakossági egyeztetések körülbelül fél évet igényelnek, így a terv 2020 őszére készülhet el teljesen. Ez alapján az érdemi intézkedésekre 2021-től nyílik lehetőség – olvasható a tervezet szövegében. A komplex közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv meghirdetett céljai:

  • a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele – a halálos kimenetelű és súlyos sérülést okozó balesetek csökkentése;
  • a közlekedésből fakadó légszennyezés mértékének csökkentése;
  • a város élhetőségének, a közterületek életminőségének növelése;
  • a fenntartható közlekedési formák, a gyaloglás, kerékpározás és közösségi közlekedés segítése.

PestiSracok facebook image

Az előterjesztés szerint a közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervben javasolják az egyedi utcakijelölések helyett a teljes városra érvényes, csökkentett sebességű zónák kijelölésének megvizsgálását. A fő-, és gyűjtőút-hálózati szerepkört betöltő útvonalak esetében általánosan ötven, a mellékúthálózat esetében a harminc, a lakópihenő övezetekben óránként húsz kilométeres maximális sebesség alkalmazásával csökkenthető a közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága, ezért a javaslat szerint meg kell vizsgálni a lakott területeken belül, egyes útszakaszokon jelenleg megengedett hetvenes sebességhatár ötvenes szintre csökkentését. Javasolt a lakott területen belül lévő fő- és tömegközlekedési utakon a sebességet egységesen ötvenre csökkenteni, még a külön szintű csomópontokkal rendelkező szakaszokon is, mivel az emelt sebességű szakaszok fokozott területi elválasztó hatást, balesetveszélyt, zaj- és levegőszennyezést jelentenek. A fő-és tömegközlekedési utakon kívüli úthálózaton az egész fővárosra, a lakott területen belüli szakaszokon egységesen javasolt kiterjeszteni a Tempo30 nevű lakó-pihenőövezeti szabályozásokat a gyalogos-és kerékpáros forgalom támogatása érdekében – olvasható az előterjesztésben. A forgalomcsillapított területek szempontjából vizsgálandó még a javaslat szerint a közterületek forgalomtechnikai kialakításának módosítása, az egyirányú, vagy hurokirányban járható utcák kialakítása, az átmenő forgalom által menekülőútként való használat megakadályozása, szűkebb forgalmi sávok, járdaszintre emelt gyalogos átkelőhelyek, közösen használt útfelületek, vagy jelzőlámpás kapacitásszabályozás alkalmazásával.

Az értelmetlen sebességcsökkentéssel együtt a nagy forgalmú utakat is leszűkítenék

A javaslat szerint a fentiek mellett szükséges a teljes gyalogátkelőhely-állomány felmérése, közlekedésbiztonsági auditja és a szabványossá tétel érdekében egy munkaprogram kidolgozása. A geometriai, gyalogos forgalomtechnikai felülvizsgálatnak ki kell terjednie a középsziget kialakíthatóságára, annak védelmére, gyalogos biztonságára, az átkelési hossz csökkentésére és a forgalombiztonság szempontjából megfelelő elhelyezkedésre. A javaslat azt is kifejti, hogy a belvárosba tartó közúti forgalom lehetőségeinek szűkítésével – általános forgalom- és sebességcsökkentés, a parkolásszabályozás – egyidejűleg szükséges a belvárosba vezető nagy sugárutak keresztmetszetének átalakítása, a felesleges, túlméretezett közúti kapacitások csökkentése, a közösségi közlekedés előnyben részesítésével – buszsávok kialakítása –, a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával és a megosztott mobilitási megoldások támogatásával. A gépjárműforgalomtól visszavett felületek használhatóak zöldfelületek, fasorok, kerékpáros-infrastruktúra és szélesebb gyalogosfelületek létesítésére. A kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban a terv az, hogy ki kell alakítani a biztonságos, gyors és komfortos kerékpározást lehetővé tevő kerékpárforgalmi főhálózatot. A városrészeket összekötő, továbbá agglomerációs és regionális kapcsolatokat adó kerékpárforgalmi főhálózat jelenlegi széttagoltságát mielőbb fel kell számolni.

Forrás: Index/PS. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)