Pesti Srácok

Járványügyi kitekintő – Franciaországban kinyitnak a templomok, Szlovákia lezárva tartja a határait, hogy belföldön enyhíthessen

Járványügyi kitekintő – Franciaországban kinyitnak a templomok, Szlovákia lezárva tartja a határait, hogy belföldön enyhíthessen

Franciaországban a katolikusok üdvözölték a vallásgyakorlást érintő államtanácsi döntést, a protestánsok, a zsidók és a muzulmánok óvatosabbak, Szlovákia pedig úgy döntött, a belső enyhítésekért cserébe zárva tartja a határokat.

A francia katolikusok üdvözölték az államtanácsnak azon döntését, amely elrendelte a koronavírus-járvány miatt a vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalmak enyhítését, a többi keresztény, valamint zsidó és a muzulmán vezetők viszont óvatosabbnak mutatkoztak. A legmagasabb szintű közigazgatási szerv több katolikus egyesület és egyéni kérelem alapján hétfő este arra utasította a kormányt, hogy nyolc napon belül oldja fel a vallási helyeken az általános gyülekezési tilalmat, miután az súlyosan sérti a szabad vallásgyakorlás elvét. Jóllehet a templomok nyitva tarthatnak és oda bárki betérhet imádkozni, a kormány az egészségügyi rendkívüli állapot keretében megtiltotta a templomokban, a zsinagógákban és a mecsetekben a vallási szertartásokat a gyülekezési tilalomra hivatkozva, és azokon az általános karantén május 11-én megkezdett fokozatos feloldásakor sem enyhített, csak a temetési szertartásokat engedélyezte, maximum húsz fő részvételével.

A rendelkezés az államtanács megítélése szerint aránytalan jellegű tiltás, ezért "kevésbé szigorú keretintézkedések" meghozatalára utasította a kormányt. Emlékeztetett arra a testület, hogy a nyilvános helyeken tíz főig már engedélyezett a gyülekezés, és ehhez hasonló intézkedések elrendelését javasolta a vallási szertartások esetére is. A keresetet benyújtó Jean-Frédéric Poisson, a parlamenti képviselőkkel nem rendelkező Kereszténydemokrata Párt (PCD) elnöke "nagy elégedettségének" adott hangot a döntést követően, és minél gyorsabb lépést kért a kormánytól. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy a vallási helyek megnyitását engedélyezze a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt. A kormány szerint addigra fog kiderülni a karantén feloldását követő járványhelyzet alapján, hogy új erőre kapott-e a vírus.

PestiSracok facebook image

– mondta Vincent Neymon, a püspöki konferencia szóvivője. Jelezte, hogy várják a kormányrendelet mielőbbi revízióját, lehetőleg még a pünkösdi ünnepek előtt. A katolikus egyház az elmúlt hetekben több javaslatot is tett a szigorú egészségügyi előírások betartatására a kormánynak annak érdekében, hogy szűk körben újra lehessen vallási szertartásokat tartani a templomokban. A muzulmánok és a zsidók, valamint a többi keresztény egyház azonban óvatosabbnak mutatkoztak a kérdésben. A mecsetek és a zsinagógák – ellentétben a templomokkal – zárva vannak. A muzulmán vallás franciaországi ernyőszervezetének, a CFCM-nek elnöke szerint képtelenség a vallási szertartásokat szűk körben megrendezni a mecsetekben.

– mondta Mohammed Moussaoui.

– tette hozzá. A CFCM és a párizsi nagymecset az államtanács döntésének ellenére is ellenzi, hogy országszerte megtartsák a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet május 23-án vagy 24-én.

– hívták fel a figyelmet a muzulmán vezetők, emlékeztetve arra, hogy az államtanácsi döntés nem jelenti a vallási szertatások újraindulását és a mecsetek megnyitását. Haim Korsia, francia főrabbi szerint "veszélyes lenne" egyelőre megnyitni a zsinagógákat.

– hangsúlyozta a főrabbi.

– mondta Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns szövetség részéről. Az evangélikusok pedig azt kérték a hívektől, hogy minden hatósági ajánlást tartsanak tiszteletben.

Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több, mint 28 ezren vesztették életüket; még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegezetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.

Szlovákiában enyhítettek a korlátozásokon, de meghosszabbították a határellenőrzést

Hatályba lépett szerdán Szlovákiában a Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben bevezetett korlátozások feloldásának következő szakasza, egyúttal a kormány június 26-ig meghosszabbította az ország schengeni határain április elején bevezetett ideiglenes határellenőrzések időtartamát. Az osztrák, magyar, cseh és lengyel határon bevezetett ellenőrzések meghosszabbításáról szerdai ülésén határozott a kormány, amely a döntést a kór terjedésének visszafogásával indokolta. Egyelőre nem tudni, hogy Szlovákia mikor készül határainak megnyitására, vagyis annak a korlátozásnak a feloldására, amely alapján az ország területére egyelőre csak saját hazatérő állampolgárai léphetnek be. Újságírói kérdésre válaszolva Igor Matovič kormányfő nem erősítette meg, hogy erre június 15-én kerülhetne sor.

Ugyanakkor április végétől folyamatosan enyhítik a kormány által márciusban bevezetett, a kór terjedésével indokolt korlátozásokat. A negyedik szakasz szerdán kezdődött, elindítását már hétfőn bejelentette Igor Matovič. A korábbi szakaszokban az üzletek és szolgáltatások, a sportpályák, a rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve az éttermek teraszai nyithattak meg. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) listája szerint ezekhez szerdán csatlakozhattak a bevásárlóközpontok és távolságtartási megkötésekkel az éttermek belső helyiségei is. Engedélyezték a száznál kevesebb létszámú tömegrendezvényeket, így ekkora közönséggel már üzemelhetnek a mozik és színházak, és részben az uszodák is. Enyhültek az üzletek alapterülete alapján az egyidejűleg ott tartózkodó vásárlókra vonatkozó korlátozások, viszont fennmaradtak a kötelező távolságtartásra vonatkozó megkötések. Az enyhítések további pontja, hogy nyílt közterületen kötelezőből önkéntessé vált a védőmaszkok viselése, feltéve, ha az emberek ötméteres védőtávolságot tudnak egymástól tartani.

A kormányfő bejelentése szerint már péntektől bevezetik az úgynevezett "intelligens karantén" intézményét. Eszerint egy mobilapplikáció önkéntes használatának feltétele mellett lehetővé válik, hogy a külföldről hazatérők házi karanténban töltsék el azt a kéthetes időszakot, amelyet a korlátozó intézkedések részeként jelenleg állami karanténintézményekben kell tölteniük. Egyidejűleg csütörtöktől enyhülnek a külföldről hazatérőkre vonatkozó karanténelőírások. Nyolc ország – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Németország és Svájc – esetében a kéthetes karantén már csak azoknak a hazatérőknek lesz kötelező, akik több, mint 24 órát töltöttek külföldön.

Közben a legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákiában az elmúlt három héthez hasonlóan ezen a héten is átlagban napi öt alatt maradhat a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma. A központi válságstáb honlapján szerdán közölt adatok szerint kedden egy, az elmúlt négy napban pedig együttvéve három személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így jelenleg – a korábbiakkal együtt – 1496 fertőzöttet tartanak nyilván. Közülük hivatalosan 1239-et nyilvánítottak gyógyultnak, és a gyógyultnak nyilvánítottak száma mintegy három hete minden nap meghaladja az újonnan regisztrált fertőzöttekét. A kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már közel 149 ezer vírustesztet végeztek el.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!