Pesti Srácok

Járványügyi kitekintő – Franciaországban kinyitnak a templomok, Szlovákia lezárva tartja a határait, hogy belföldön enyhíthessen

Járványügyi kitekintő – Franciaországban kinyitnak a templomok, Szlovákia lezárva tartja a határait, hogy belföldön enyhíthessen

Franciaországban a katolikusok üdvözölték a vallásgyakorlást érintő államtanácsi döntést, a protestánsok, a zsidók és a muzulmánok óvatosabbak, Szlovákia pedig úgy döntött, a belső enyhítésekért cserébe zárva tartja a határokat.

A francia katolikusok üdvözölték az államtanácsnak azon döntését, amely elrendelte a koronavírus-járvány miatt a vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalmak enyhítését, a többi keresztény, valamint zsidó és a muzulmán vezetők viszont óvatosabbnak mutatkoztak. A legmagasabb szintű közigazgatási szerv több katolikus egyesület és egyéni kérelem alapján hétfő este arra utasította a kormányt, hogy nyolc napon belül oldja fel a vallási helyeken az általános gyülekezési tilalmat, miután az súlyosan sérti a szabad vallásgyakorlás elvét. Jóllehet a templomok nyitva tarthatnak és oda bárki betérhet imádkozni, a kormány az egészségügyi rendkívüli állapot keretében megtiltotta a templomokban, a zsinagógákban és a mecsetekben a vallási szertartásokat a gyülekezési tilalomra hivatkozva, és azokon az általános karantén május 11-én megkezdett fokozatos feloldásakor sem enyhített, csak a temetési szertartásokat engedélyezte, maximum húsz fő részvételével.

A rendelkezés az államtanács megítélése szerint aránytalan jellegű tiltás, ezért "kevésbé szigorú keretintézkedések" meghozatalára utasította a kormányt. Emlékeztetett arra a testület, hogy a nyilvános helyeken tíz főig már engedélyezett a gyülekezés, és ehhez hasonló intézkedések elrendelését javasolta a vallási szertartások esetére is. A keresetet benyújtó Jean-Frédéric Poisson, a parlamenti képviselőkkel nem rendelkező Kereszténydemokrata Párt (PCD) elnöke "nagy elégedettségének" adott hangot a döntést követően, és minél gyorsabb lépést kért a kormánytól. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy a vallási helyek megnyitását engedélyezze a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt. A kormány szerint addigra fog kiderülni a karantén feloldását követő járványhelyzet alapján, hogy új erőre kapott-e a vírus.

PestiSracok facebook image

– mondta Vincent Neymon, a püspöki konferencia szóvivője. Jelezte, hogy várják a kormányrendelet mielőbbi revízióját, lehetőleg még a pünkösdi ünnepek előtt. A katolikus egyház az elmúlt hetekben több javaslatot is tett a szigorú egészségügyi előírások betartatására a kormánynak annak érdekében, hogy szűk körben újra lehessen vallási szertartásokat tartani a templomokban. A muzulmánok és a zsidók, valamint a többi keresztény egyház azonban óvatosabbnak mutatkoztak a kérdésben. A mecsetek és a zsinagógák – ellentétben a templomokkal – zárva vannak. A muzulmán vallás franciaországi ernyőszervezetének, a CFCM-nek elnöke szerint képtelenség a vallási szertartásokat szűk körben megrendezni a mecsetekben.

– mondta Mohammed Moussaoui.

– tette hozzá. A CFCM és a párizsi nagymecset az államtanács döntésének ellenére is ellenzi, hogy országszerte megtartsák a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet május 23-án vagy 24-én.

– hívták fel a figyelmet a muzulmán vezetők, emlékeztetve arra, hogy az államtanácsi döntés nem jelenti a vallási szertatások újraindulását és a mecsetek megnyitását. Haim Korsia, francia főrabbi szerint "veszélyes lenne" egyelőre megnyitni a zsinagógákat.

– hangsúlyozta a főrabbi.

– mondta Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns szövetség részéről. Az evangélikusok pedig azt kérték a hívektől, hogy minden hatósági ajánlást tartsanak tiszteletben.

Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több, mint 28 ezren vesztették életüket; még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegezetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.

Szlovákiában enyhítettek a korlátozásokon, de meghosszabbították a határellenőrzést

Hatályba lépett szerdán Szlovákiában a Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben bevezetett korlátozások feloldásának következő szakasza, egyúttal a kormány június 26-ig meghosszabbította az ország schengeni határain április elején bevezetett ideiglenes határellenőrzések időtartamát. Az osztrák, magyar, cseh és lengyel határon bevezetett ellenőrzések meghosszabbításáról szerdai ülésén határozott a kormány, amely a döntést a kór terjedésének visszafogásával indokolta. Egyelőre nem tudni, hogy Szlovákia mikor készül határainak megnyitására, vagyis annak a korlátozásnak a feloldására, amely alapján az ország területére egyelőre csak saját hazatérő állampolgárai léphetnek be. Újságírói kérdésre válaszolva Igor Matovič kormányfő nem erősítette meg, hogy erre június 15-én kerülhetne sor.

Ugyanakkor április végétől folyamatosan enyhítik a kormány által márciusban bevezetett, a kór terjedésével indokolt korlátozásokat. A negyedik szakasz szerdán kezdődött, elindítását már hétfőn bejelentette Igor Matovič. A korábbi szakaszokban az üzletek és szolgáltatások, a sportpályák, a rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve az éttermek teraszai nyithattak meg. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) listája szerint ezekhez szerdán csatlakozhattak a bevásárlóközpontok és távolságtartási megkötésekkel az éttermek belső helyiségei is. Engedélyezték a száznál kevesebb létszámú tömegrendezvényeket, így ekkora közönséggel már üzemelhetnek a mozik és színházak, és részben az uszodák is. Enyhültek az üzletek alapterülete alapján az egyidejűleg ott tartózkodó vásárlókra vonatkozó korlátozások, viszont fennmaradtak a kötelező távolságtartásra vonatkozó megkötések. Az enyhítések további pontja, hogy nyílt közterületen kötelezőből önkéntessé vált a védőmaszkok viselése, feltéve, ha az emberek ötméteres védőtávolságot tudnak egymástól tartani.

A kormányfő bejelentése szerint már péntektől bevezetik az úgynevezett "intelligens karantén" intézményét. Eszerint egy mobilapplikáció önkéntes használatának feltétele mellett lehetővé válik, hogy a külföldről hazatérők házi karanténban töltsék el azt a kéthetes időszakot, amelyet a korlátozó intézkedések részeként jelenleg állami karanténintézményekben kell tölteniük. Egyidejűleg csütörtöktől enyhülnek a külföldről hazatérőkre vonatkozó karanténelőírások. Nyolc ország – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Németország és Svájc – esetében a kéthetes karantén már csak azoknak a hazatérőknek lesz kötelező, akik több, mint 24 órát töltöttek külföldön.

Közben a legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákiában az elmúlt három héthez hasonlóan ezen a héten is átlagban napi öt alatt maradhat a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma. A központi válságstáb honlapján szerdán közölt adatok szerint kedden egy, az elmúlt négy napban pedig együttvéve három személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így jelenleg – a korábbiakkal együtt – 1496 fertőzöttet tartanak nyilván. Közülük hivatalosan 1239-et nyilvánítottak gyógyultnak, és a gyógyultnak nyilvánítottak száma mintegy három hete minden nap meghaladja az újonnan regisztrált fertőzöttekét. A kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már közel 149 ezer vírustesztet végeztek el.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.