Pesti Srácok

Palkovics: Több, mint 53 milliárd forint összegű innovációs pályázati lehetőség nyílt meg

Palkovics: Több, mint 53 milliárd forint összegű innovációs pályázati lehetőség nyílt meg

A kormány szerdán elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, amelynek részeként péntektől több, mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőség nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből – mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken, Zalaegerszegen.

Palkovics László kifejtette, hogy a négy új pályázat az "innovációs lánc" minden szereplőjét érinti: támogatást nyerhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködések is. A kiírások a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési, innovációs képességének erősítését szolgálják. A miniszter felidézte, hogy Magyarország globális szinten a 30-35. helyen, Európában a 20-23. helyen szerepel az innovációt tekintve, és megjegyezte, hogy ezek jó eredmények, de azt nem indokolják, hogy elégedettek legyünk. Különösen azért, mert ma az innováció jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen egyre inkább tudásalapúvá válik a gazdaság. A tapasztalatok szerint minden egy forint kutatási támogatás öt-hat forinttal növeli meg az adott vállalkozás nyereségességét. Magyarország 2018-ban a bruttó hazai össztermék 1,53 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt a mértéket szeretnék 3 százalékra emelni – jelezte a tárcavezető.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy nemrég létrejött a tanácsadó szerepet betöltő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelyben a tudomány, a gazdaság és az állam is képviselteti magát; a márciusi első ülésen tárgyalták is a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amelyet a kormány szerdán fogadott el. Az NKFIA égisze alatt jóváhagyott, 145 milliárd forintos pályázati keretből idén a teljes forrás mintegy 40 százalékát, 62 milliárd forintot fizetnek ki a kutatóknak. Az ebből pénteken meghirdetett 53 milliárd forintos pályázatok között újdonság a KKV Start Innováció pályázata, illetve folytatják a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatását. Egyszerűbbé válik a szellemi védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtása, továbbá a magyar egyetemi hallgatókat külföldi tanulmányok elvégzésére is ösztönzik – ismertette Palkovics László.

Kitért arra is, hogy a következő öt évben 18 nemzeti labort hoznak létre; az erre szánt 90 milliárd forintból idén 14 milliárd felhasználását tervezik. Közöttük van a korábban nem is tervezett, de a járvány miatt kiemelten fontossá lett Virológiai Nemzeti Laboratórium, amelyet Jakab Ferenc virológusprofesszor szervez és irányít majd, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó labor, amelyet Bokor József professzor és a Sztaki szervez. Mint említette: eddig 24 koronavírus-kutatással foglalkozó projektet finanszírozott az ITM, mintegy 3 milliárd forinttal. Ebben szerepel a lélegeztetőgépek fejlesztése, a vírus megismerését, diagnosztikai eljárásokat szolgáló programok vagy a gyógyszerfejlesztések támogatása. Az ország kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében újabb 7 milliárd forintot biztosítanak hasonló célokra, például a hazai védőmaszk- vagy éppen vakcinagyártás megteremtésére.

PestiSracok facebook image

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a pénteken megnyílt pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elmondta: ezekre a kutatók és a vállalati szektor egyaránt nagyon várt. A járványhelyzet ugyanis még inkább felszínre hozta, hogy mennyire fontos e két terület együttműködése. Kiemelte, hogy több, mint 40 milliárd forint jut a piacvezérelt kutatás-fejlesztési támogatásokra, hogy az egyetemek, vállalatok együttműködésében ne csak prototípus készüljön egy fejlesztésből, hanem olyan szolgáltatás vagy termék, amely megállja a helyét a világpiacon. A kkv startprogramra 12 milliárd forintot irányoztak elő, elsősorban olyan mikrovállalkozásoknak, amelyek soha nem pályáztak innovációs célokra, de ötleteiket megvalósítva akár a jelenlegi kétszeresére, kétezerre is lehetne bővíteni a vállalkozói partnerek számát – mondta Birkner Zoltán. Hozzátette, hogy a hazai egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeit 50 millió forinttal támogatják, a védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtásánál pedig 80 millió forintot fordítanak arra, hogy előfinanszírozással segítsék az új bejegyzéseket. Említést tett arról is, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest mostanáig 30 százalékkal több vállalatnak tudtak segíteni idén támogatásokkal, adminisztrációs terhek csökkentésével vagy pályázatok benyújtásánál. Egy hónap alatt 10 milliárd forint előleget biztosítottak a hozzájuk irányuló 5700 megkeresés alapján.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)