A belga parlament vizsgálni fogja az ország gyarmattartó múltját
A belga szövetségi parlament különbizottságot létesít az ország gyarmattartó múltjának vizsgálatára – vált ismertté csütörtökön Brüsszelben. A kezdeményezés azért is izgalmas, mert II. Lipót a kortársak szerint is pszichopata elmebetegként irányította Belga-Kongót; kegyetlenkedéseit a többi gyarmattartó ország is undorodva nézte. Egyedül a belgák nem foglalkoztak a kérdéssel: élvezték, ahogy a minden szempontból szegény vidéknek számító országuk egy csapásra a világ leggazdagabb országai közé emelkedik, nem firtatták, hogy hány embert kell ehhez kirabolni, elpusztítani.
Az amerikai zavargáshullámok Európát is elérték: a nyugati, magukat felsőbbrendűnek tartó népek kénytelenek lesznek szembenézni azzal, hogy mai gazdagságuk a gyarmattartó múltban gyökerezik. A belga kezdeményezést a parlament összes párja megszavazta, a jobboldali Flamand Érdek pártjának kivételével. Az indítványt a Flamand Liberálisok Pártjának képviselője, Patrick Dewael parlamenti elnök javasolta. A kezdeményezés elsősorban a Belga-Kongóban történteket vizsgálná ki, ahol II. Lipót belga király rablógazdálkodása helyiek millióinak életét követelte a századforduló környékén.
II. Lipót azt a motivációs eljárást vezette be a Kongói Szabadállam nevű, egyébként saját tulajdonát képező gyarmaton, hogy aki nem szedte elég szorgalmasan a gumit az erdőben, annak levágatta a kezét, opcionális esetben felkoncoltatta a gyermekeit. Ez a munkára serkentő módszer a többi gyarmattartó országban is felháborodást és undort váltott ki, annak ellenére, hogy a hollandok, a britek és a franciák sem tartották teljes értékű embernek a feketéket, ugyanakkor nem szívesen tettek kárt a munkaerőben. Hogy Kongó végül Belgium gyarmata lett és sikerült némileg civilizáltabb keretek között folytatni az ország kirablását, az elsősorban a brit misszionáriusoknak és egy E. D. Morel nevű angol újságírónak volt köszönhető, akik tájékoztatták a világot II. Lipót gyalázatos tetteiről.
Dewael a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a parlamenti bizottságot olyan "igazságfeltáró és békéltető testületnek" képzeli el, amelyhez hasonlóak Dél-Afrikában működtek az apartheid-rezsim bukása után, és fontos szerepet töltöttek be az ország stabilizációjában. A bizottság pontos feladatainak meghatározása még hátravan, de az egyik fő cél az lesz, hogy rávegyék Fülöp belga királyt, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot elődje, II. Lipót tetteiért. A flamand liberálisok szerint a kongóiak megkövetésének az ország függetlensége kikiáltásának hatvanadik évfordulóján kellene megtörténnie, amely június 30-ára esik.
Belgiumban ez lesz az első alkalom, amikor a politikai vezetők egy parlamenti bizottságon keresztül átfogó és mélyreható módon vizsgálják a belga gyarmati múltat.
Forrás: MTI; Nyitókép: Wikipédia
