Pesti Srácok

Macron: Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem dönt le szobrokat

Macron: Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem dönt le szobrokat

Franciaország kíméletlen a rasszizmussal szemben, de nem fog kitörölni egyetlen nevet sem a történelméből, és nem dönt le szobrokat - mondta vasárnap Emmanuel Macron államfő a rendőri erőszak és rasszizmus elleni sorozatos tüntetésekre reagálva, amelyek a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozások nyomán szerveződtek országszerte.

- fogalmazott Macron az eredetileg a koronavírus-járvány miatti korlátozások újabb enyhítéseiről szóló televíziós beszédében.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta.

A kormány az elmúlt napokban nem győzte csendesíteni a hazai közéleti vitákat a rendőri erőszakról és rasszizmusról. Egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja és támogatói június 2-án szervezték az első tiltakozó megmozdulást, amelyen több mint 20 ezren gyűltek össze a párizsi bűnügyi bíróságépülete előtt a gyülekezési tilalom ellenére. A nem engedélyezett megmozdulást eredetileg a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozások támogatására szervezték Párizsban, de a mozgalom az elmúlt tíz napban egyre nagyobb méreteket öltött és az egész országban kiszélesedett. A hétvégén Párizs mellett Marseille-ben, Lyonban, Montpellier-ben, Nantes-ban, Saint-Nazaire-ban, Bordeaux-ban és Strasbourgban is ezrek tüntettek.

Adama Traoré, egy mali származású börtönből szabadult férfi elmenekült egy rendőri igazoltatás elöl, de elfogták, és egy párizsi elővárosi rendőrőrsön előállították, ahol kihallgatása közben meghalt. A büntetőjogi szakértő jelentése kizárta a csendőrök felelősségét. A szakértői vélemény szerint Traoré halála pillanatában kábítószer hatása alatt állt, és szívbetegségével összefüggésben vesztette életét. A család által megbízott jogi szakértő szerint viszont az áldozat halálát az okozta, hogy három csendőr fojtófogással a földre szorította. A család a tüntetéseken a csendőrök vád alá helyezését követeli.

Emmanuel Macron vasárnap este elismerte, hogy létezik rasszista diszkrimináció Franciaországban, de óva intett az egyesült államokbeli megmozdulások másolásától, ahol a tüntetők szobrokat döntöttek le, és általuk diszkriminatívnak és rasszistának ítélt művészeti alkotásokat kérdőjeleztek meg.

- ismerte el a francia elnök. "A küzdelmünknek ezért folytatódnia és erősödnie kell, hogy mindenki olyan diplomát és munkát szerezhessen, amely megfelel a tehetsége érdemeinek, és harcolnunk kell az ellen, hogy a név, a lakcím és a bőrszín korlátozza az esélyegyenlőséget, amely mindenkit megillet" - mondta a francia elnök.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/AP/Thibault Camus

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.