Pesti Srácok

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből
Brüsszel, 2020. június 10. II. Lipót belga király megrongált lovasszobra Brüsszelben 2020. június 10-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el belgiumi városok közterületeiről. A szobrokat a nyugat-flandriai Gent egyik teréről, valamint a leuveni városháza egyik szoborfülkéjéből szállították el. Az egykori gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság 60 évvel ezelőtt, július elsején vált függetlenné Belgiumtól.

A belga sajtó beszámolója szerint Gent városvezetése azt követően döntött az egyik parkban álló szobor eltávolítása mellett, hogy mintegy két héttel ezelőtt ismeretlenek megrongálták. A szobrot egyelőre az egyik múzeum raktárában helyezik el. A genti önkormányzat tanácsa a szobor eltávolításáról szóló határozatot a nemrégiben alakult, "Dekolonizáld a várost!" elnevezésű munkacsoport kérésére fogadta el. Mint írták: a város csatlakozni kívánt az ország többi településéhez, amelyek szabadulni kívánnak az ország gyarmati emlékeitől.

Leuven önkormányzata azt közölte: II. Lipót szobrának eltávolítása egy hosszú vita kézzelfogható eredménye, amelynek célja a gyarmatosítás történetének tisztázása a jelenlegi és a jövő generációi számára. Carl Devlies, a szellemi örökségért felelős helyi iroda vezetője azt közölte: a város új szimbólumokat akar elhelyezni a nyilvános területeken.

Beszámolók szerint a belga főváros Ixelles nevű negyedének önkormányzata arról döntött, hogy eltávolítja közterületéről a gyarmati korszak egyik hírhedt számító tábornokának mellszobrát. Émile Storms – akinek mellszobra a feketeafrikaiak által lakott Matongé nevű negyed közelében található – számos kongói vezető haláláért felelős. Információk szerint a meggyilkoltak koponyáit trófeaként Belgiumba küldte. Hristosz Dulkerídisz, a kerület polgármestere Kongó függetlené válásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen jelentette be a szobor eltávolítását és arról tájékoztatott, hogy az alkotás a Brüsszel közelében található tervuereni Afrikai Múzeumba kerül.

PestiSracok facebook image

Belgiumban azt követően alakult heves vita az ország gyarmati múltja körül, hogy az Egyesült Államokban, majd több más országban megmozdulások kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen George Floyd feketeafrikai férfi májusban, rendőri intézkedés következtében bekövetkezett halála nyomán. Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezték. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy "II. Lipótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett".

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.