Pesti Srácok

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből

Eltávolították a Kongót leigázó belga király szobrát Gentből és Leuvenből
Brüsszel, 2020. június 10. II. Lipót belga király megrongált lovasszobra Brüsszelben 2020. június 10-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el belgiumi városok közterületeiről. A szobrokat a nyugat-flandriai Gent egyik teréről, valamint a leuveni városháza egyik szoborfülkéjéből szállították el. Az egykori gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság 60 évvel ezelőtt, július elsején vált függetlenné Belgiumtól.

A belga sajtó beszámolója szerint Gent városvezetése azt követően döntött az egyik parkban álló szobor eltávolítása mellett, hogy mintegy két héttel ezelőtt ismeretlenek megrongálták. A szobrot egyelőre az egyik múzeum raktárában helyezik el. A genti önkormányzat tanácsa a szobor eltávolításáról szóló határozatot a nemrégiben alakult, "Dekolonizáld a várost!" elnevezésű munkacsoport kérésére fogadta el. Mint írták: a város csatlakozni kívánt az ország többi településéhez, amelyek szabadulni kívánnak az ország gyarmati emlékeitől.

Leuven önkormányzata azt közölte: II. Lipót szobrának eltávolítása egy hosszú vita kézzelfogható eredménye, amelynek célja a gyarmatosítás történetének tisztázása a jelenlegi és a jövő generációi számára. Carl Devlies, a szellemi örökségért felelős helyi iroda vezetője azt közölte: a város új szimbólumokat akar elhelyezni a nyilvános területeken.

Beszámolók szerint a belga főváros Ixelles nevű negyedének önkormányzata arról döntött, hogy eltávolítja közterületéről a gyarmati korszak egyik hírhedt számító tábornokának mellszobrát. Émile Storms – akinek mellszobra a feketeafrikaiak által lakott Matongé nevű negyed közelében található – számos kongói vezető haláláért felelős. Információk szerint a meggyilkoltak koponyáit trófeaként Belgiumba küldte. Hristosz Dulkerídisz, a kerület polgármestere Kongó függetlené válásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen jelentette be a szobor eltávolítását és arról tájékoztatott, hogy az alkotás a Brüsszel közelében található tervuereni Afrikai Múzeumba kerül.

PestiSracok facebook image

Belgiumban azt követően alakult heves vita az ország gyarmati múltja körül, hogy az Egyesült Államokban, majd több más országban megmozdulások kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen George Floyd feketeafrikai férfi májusban, rendőri intézkedés következtében bekövetkezett halála nyomán. Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezték. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy "II. Lipótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett".

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.