Pesti Srácok

Megtartotta alakuló ülését az új horvát parlament

Megtartotta alakuló ülését az új horvát parlament

Megtartotta alakuló ülését szerdán az új összetételű horvát parlament, amelynek elnökéül a képviselők ismét Gordan Jandrokovicot, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjét választották meg - közölte a horvát média.

Jandrokovic volt az egyetlen jelölt a házelnöki tisztségre. A régi-új parlamenti elnököt 143 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett választották meg a 151 tagú nemzetgyűlés (szábor) elnökének. A házelnök beszédében elmondta: megtiszteltetés számára és büszkeséggel tölti el, hogy másodszor választották meg a parlament elnökének. Úgy vélte: ezzel megerősítést nyert a választások eredménye, amely megmutatta, hogy az állampolgárok támogatják és elismerik az eddigi kormány és a parlamenti többség munkáját. Ezt követően fél óra szünetet rendelt el, amely után a parlamenti képviselők letették esküjüket. Öt alelnököt is választottak. A parlamenti többség három, az ellenzéki pártok két jelöltet javasoltak.

Az alelnököket a résztvevők szavazatának többségével választották meg. A HDZ javaslatára ismét alelnök lett Zeljko Reiner, valamint Furio Radin olasz kisebbségi képviselő, továbbá Ante Sanader. Az ellenzék soraiból a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) javaslatára Rajko Ostojicot, a harmadik legtöbb szavazatot kapott Haza Mozgalom javaslatára pedig Miroslav Skorót, a mozgalom elnökét választották meg alelnöknek. Bár a parlament elnöki és alelnöki tisztségét nem tölti be nő, a mostani törvényhozásban 35 képviselőnő kapott helyet. Számuk 2016-ban 19 volt.

Horvátország történetében először nem vett részt államfő a parlament alakuló ülésén. Zoran Milanovic ezt azzal magyarázta: azért nem tett eleget a meghívásnak, mert az ellenkezik a horvát szábor helyzetének és szerepkörének általa értelmezett meghatározásával, miszerint független az elnöktől. Döntése miatt sokan bírálták. Politikai szakértők szerint Milanovic mindent megtesz annak érdekében, hogy hiteltelenítse az államfői szerepkört. Miniszterelnöksége alatt többször is azt hangoztatta, hogy az államfő nem rendelkezik hatáskörrel, ezért szerinte nincs nagy értelme a funkciónak. Úgy vélte: az elnököt a parlamentnek kellene megválasztania a jelenlegi közvetlen választások helyett. A július 5-i előrehozott választásokon a jobbközép irányultságú HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az SDP irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom áll 16 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt 8 mandátummal a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), valamint 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség, a választások meglepetése. Három parlamenti helyet szerzett a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy hely pedig liberális Horvát Néppártnak (HNS) és Radimir Cacic Reformisták nevű pártjának jutott.

PestiSracok facebook image

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és a szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli majd az új összetételű parlamentben. Andrej Plenkovic kijelölt miniszterelnök a kormányalakításhoz éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben. A kormányt támogatja a HNS, a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő. A kormány beiktatásáról csütörtökön szavaz a parlament.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.