Pesti Srácok

Lettország csatlakozott a Minszk elleni litván energiabojkotthoz

Lettország csatlakozott a Minszk elleni litván energiabojkotthoz

Lettország nem fog vásárolni a hamarosan üzembe lépő új Fehérorosz Atomerőműben (BelAESZ) előállítandó villanyáramot, csatlakozva ezzel a Litvánia által Minszkkel szemben már korábban életbe léptetett energiabojkotthoz.

Krisjanis Karins lett kormányfő kedden kijelentette, hogy országa teljesen leállítja az áramvásárlást Fehéroroszországtól, amennyiben az beindítja az új atomerőművet. A BelAESZ atomerőmű a litván határtól 50 kilométerre fekvő Asztravecben épül. A kormány ülését követően Karins azt mondta: figyelembe véve a szomszédos Fehéroroszországban zajló belpolitikai eseményeket és a velük kapcsolatban felmerülő, a nukleáris biztonságot érintő kérdéseket, a kabinet úgy döntött: ha Fehéroroszországban beindítják az asztraveci atomerőművet, Riga beszünteti az áramvásárlást Minszktől. A litván parlament szerint a BelAESZ veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára, ezért Vilnius még 2017-ben megtiltotta az ott előállítandó áram vásárlását, sőt, azt sem engedi, hogy a litván hálózaton keresztül szállítsanak más országokba fehérorosz áramot. Vilnius igyekezett bevonni kezdeményezésébe a szomszédos országokat, de Lettország idáig vonakodott ezt megtenni.

Fehéroroszország augusztus 7-én kezdte üzemanyaggal feltölteni épülő atomerőműve első reaktorát, amelyet várhatóan az év utolsó negyedében helyeznek üzembe. Az ország első atomerőművének két VVER-1200 típusú blokkja összesen 2400 megawatt teljesítményű lesz. Fehéroroszország az orosz 3+ generációs blokktípust választotta, amely a korábbi értékelések szerint teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legszigorúbb biztonsági követelményeinek és ajánlásainak. Az atomerőmű építését 2013 novemberében kezdték el, a projekt 11 milliárd dollár értékű, ebből 10 milliárdot orosz hitelből fedeznek. A második blokk felépítését 2020-ban fejezik be, az erőmű akkor kezdeti teljesítményének kétszeresével működik majd. Az orosz hitelező és a fehérorosz kormány szerint a VVER-1200-as reaktorokkal épülő blokkok az üzemeltetés után évi mintegy 5 milliárd köbméter földgáz megtakarítását teszik lehetővé, és körülbelül 10 millió tonna széndioxid-kibocsátástól mentesítik a felhasználót.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.