Pesti Srácok

Átadták a felújított Károlyi-Csekonics-palotát

Átadták a felújított Károlyi-Csekonics-palotát

Átadták kedden a budapesti Károlyi-Csekonics-palotát, a felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni. A palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer ezt az örökséget sem tudta megbecsülni.

hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi beszédében. Kiemelte: az állam a rendszerváltoztatás egyik fontos örökségét megőrizve történelmi rekonstrukciót hajtott végre, hogy a Palotanegyedben álló épületegyüttest a régi fényébe állíthassa vissza. Emlékeztetett arra, hogy a palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer nem értette és nem tudta megbecsülni kulturális javainkat, amelyek ezt az épületet is jellemezték fűzte hozzá.

A jövendő értelmiség elitje

PestiSracok facebook image

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke áldást kívánva rámutatott arra: a hallgatók, akik ezen az egyetemen szerzik ismereteiket, ismerkednek a tudománnyal, bölcsességgel és igazsággal, a jövendő értelmiség elitjét alkotják majd.

21. századi körülmények

Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese elmondta, hogy a felújított épület az egyetemi mindennapoknak, valamint az egyházi és egyetemi ünnepi alkalmaknak is otthont ad majd, s a hallgatók 21. századi technikai körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Hozzátette, hogy a felújított épületben az oktatást egyebek mellett digitális táblák, kivetítők, hatalmas előadóterem, szemináriumi termek és könyvtár is segíti, továbbá úgy fogalmazott, hogy az épület nemcsak az egyetemé és a református egyházé, hanem az egész nemzeté.

Maradandó érték

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára fontos feladatnak nevezte minden olyan beruházás ösztönzését, amely a hazai kulturális javak, az épített örökség megőrzését és megóvását szolgálja. Fenntarthatóságért is felelős államtitkárként pedig kiemelt célja, hogy olyan építészeti megoldások jöjjenek létre, amelyek hosszú távon maradandó értéket képezve szolgálják a jövő nemzedékek érdekeit. Hangsúlyozta: az épített örökségben a nemzetformáló, szimbolikus jelentőségén túl gazdasági lehetőségek is rejlenek, amelyek számos területen, például turisztikai vagy kulturális téren is megmutatkoznak.

A kormány még 2015 végén döntött arról, hogy a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a főváros VIII. kerületében található Károlyi-Csekonics-palotát, és a Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám alatti épületegyüttest a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használatába adja. A palotát 1881-1885 között építtette Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján. A Károlyi-Csekonics-palotának hányattatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig 2004-ben műemléki védelem alá került.

Forrás: MTI; Fotó:magyartermekonline.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.