Pesti Srácok

Tállai András szerint már jövőre adómentes lehet a pálinkafőzés

Tállai András szerint már jövőre adómentes lehet a pálinkafőzés

A pálinka-szabadságharc több mint tízéves küzdelme magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány döntése értelmében 2021. január 1-től mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet – mondta a politikus.

A pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt küzdött az adómentességért, annak ellenére, hogy 2016-ban a párlatadójegy bevezetésével a lehető legenyhébb szabályokat harcolta ki – jelentette ki az MTI-nek Tállai András. Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor hétszáz forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg huszonhétezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között hatvankilencezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők – részletezte az államtitkár. Nyáron került pont a pálinka-szabadságharc végére, amikor az unió döntéshozó szervezete módosította az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik – évente legfeljebb ötven liter gyümölcsszeszig – a párlatfőzést – emlékeztetett az államtitkár.

A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-től alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére sem – jegyezte meg Tállai András. A jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi nyolcvanhat liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják – ismertette az új szabályokat a politikus.

A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd – tette hozzá Tállai. A lehullott gyümölcsök felhasználásának évszázados szokása is továbbélhet azzal, hogy újra adómentes lehet a bérfőzés Magyarországon a korábbi kedvezményes mennyiségig – emelte ki Tállai András. 2020. október 8-ig – a koronavírus-járvány ellenére – jelentős, kilencszáznegyvenhétezer hektoliterfok volt a bérben főzött pálinka mennyisége, ez csaknem kétmillió ezer liter ötven százalékos párlatnak felel meg – részletezte az államtitkár.

PestiSracok facebook image

A Pénzügyminisztérium várhatóan a jövő héten nyújtja be a Parlamentnek az adó-adminisztrációt csökkentő javaslatait, ezek egyik fontos eleme az adómentes pálinkafőzés, hiszen az új szabályok nemcsak anyagi megtakarítást, hanem jelentős egyszerűsítést is hoznak jövőre – mondta az államtitkár, aki emlékeztetett: jelenleg a magánfőzőnek a párlat előállítása előtt párlatadójegyet kell igényelnie az adóhivataltól. Egy párlatadójeggyel egy liter pálinkát lehet otthon főzni. Minden évben az első igényléskor legalább háromezer ötszáz forintot kell befizetni, azaz legalább öt adójegyet kell venni. A bérfőzés jelenleg adóköteles, literenként körülbelül nyolcszáz forint bérfőzési szeszadót kell lerónia annak, aki lehullott gyümölcsét pálinkaként kívánja hasznosítani. Ha az Országgyűlés megszavazza az adómentességet, akkor jövőre Magyarországon újra minden gyümölcstermesztőt megillet a pálinkafőzés szabadsága – hangsúlyozta Tállai András.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.