Pesti Srácok

Tállai András szerint már jövőre adómentes lehet a pálinkafőzés

Tállai András szerint már jövőre adómentes lehet a pálinkafőzés

A pálinka-szabadságharc több mint tízéves küzdelme magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány döntése értelmében 2021. január 1-től mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet – mondta a politikus.

A pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt küzdött az adómentességért, annak ellenére, hogy 2016-ban a párlatadójegy bevezetésével a lehető legenyhébb szabályokat harcolta ki – jelentette ki az MTI-nek Tállai András. Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor hétszáz forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg huszonhétezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között hatvankilencezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők – részletezte az államtitkár. Nyáron került pont a pálinka-szabadságharc végére, amikor az unió döntéshozó szervezete módosította az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik – évente legfeljebb ötven liter gyümölcsszeszig – a párlatfőzést – emlékeztetett az államtitkár.

A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-től alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére sem – jegyezte meg Tállai András. A jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi nyolcvanhat liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják – ismertette az új szabályokat a politikus.

A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd – tette hozzá Tállai. A lehullott gyümölcsök felhasználásának évszázados szokása is továbbélhet azzal, hogy újra adómentes lehet a bérfőzés Magyarországon a korábbi kedvezményes mennyiségig – emelte ki Tállai András. 2020. október 8-ig – a koronavírus-járvány ellenére – jelentős, kilencszáznegyvenhétezer hektoliterfok volt a bérben főzött pálinka mennyisége, ez csaknem kétmillió ezer liter ötven százalékos párlatnak felel meg – részletezte az államtitkár.

PestiSracok facebook image

A Pénzügyminisztérium várhatóan a jövő héten nyújtja be a Parlamentnek az adó-adminisztrációt csökkentő javaslatait, ezek egyik fontos eleme az adómentes pálinkafőzés, hiszen az új szabályok nemcsak anyagi megtakarítást, hanem jelentős egyszerűsítést is hoznak jövőre – mondta az államtitkár, aki emlékeztetett: jelenleg a magánfőzőnek a párlat előállítása előtt párlatadójegyet kell igényelnie az adóhivataltól. Egy párlatadójeggyel egy liter pálinkát lehet otthon főzni. Minden évben az első igényléskor legalább háromezer ötszáz forintot kell befizetni, azaz legalább öt adójegyet kell venni. A bérfőzés jelenleg adóköteles, literenként körülbelül nyolcszáz forint bérfőzési szeszadót kell lerónia annak, aki lehullott gyümölcsét pálinkaként kívánja hasznosítani. Ha az Országgyűlés megszavazza az adómentességet, akkor jövőre Magyarországon újra minden gyümölcstermesztőt megillet a pálinkafőzés szabadsága – hangsúlyozta Tállai András.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.