Pesti Srácok

Varga Judit a Die Zeitnek: Mi meg akarjuk állítani a migrációt

Varga Judit a Die Zeitnek: Mi meg akarjuk állítani a migrációt

A Die Zeit című liberális német hetilap "Mi meg akarjuk állítani a migrációt" címmel közölt interjút Varga Judit igazságügyi miniszterrel a csütörtökön megjelent számában. A miniszter rámutatott, hogy a magyar kormány álláspontja régóta ismert: lényege, hogy a migrációs politika "külső dimenzióira" kell összpontosítani, és mindenekelőtt a menekülés okait kell megszüntetni.

Mint mondta,

Kiemelte, hogy a kormány nem akarja, hogy "Európa bevándorlókontinens legyen", és nem kezelni, hanem megállítani akarja a migrációt. Tiszteletben tartja, hogy más országokban másként ítélik meg az ügyet, és elvárja álláspontja tiszteletét másoktól.

PestiSracok facebook image

– mondta Varga Judit. Az Európai Bizottság menekültügyi és migrációs javaslatairól elmondta, hogy "a brüsszeli hangnem megváltozott", korábban "tabutémának" számító ügyek kerültek előtérbe, köztük az elutasított menedékkérők hazajuttatása és az együttműködés az úgynevezett származási országokkal, a menedékkérők hazájával. Aláhúzta, hogy csak akkor szabad védelemben részesíteni egy menedékkérőt, ha megalapozott a menedékjog iránti kérelme és nem biztonságos harmadik országból érkezik. Mint mondta, az elv a fontos: a menekülteknek az első általuk érintett biztonságos országban kell menedékjogot kérniük. Ezért minden kérelemről az EU-n kívül tranzitzónákban vagy hotspotokban kellene dönteni.

– fejtette ki az igazságügyi miniszter. Hozzátette: korai lenne kijelenteni, hogy elfogadható az a bizottsági javaslat, miszerint a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamoknak az elutasított menedékkérők hazajuttatásában kell felelősséget vállalniuk.

– mondta Varga Judit. A jogállamiság körüli vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogállamiság különböző országokban különböző formákat ölt, és nincs általánosan elfogadott, egyértelmű meghatározása, hiszen például a legtöbb jogállamban ugyan van alkotmánybíróság, de nem az összesben.

– mondta Varga Judit, hangsúlyozva, hogy az utolsó, döntő szó kimondásának jogát a tagállamoknak kell fenntartani.

– húzta alá a miniszter. Věra Jourová bizottsági alelnöknek a magyarországi demokrácia állapotáról tett minapi kijelentéseivel kapcsolatban megerősítette a kormány követelését, amely szerint az uniós biztosnak távoznia kell.

– mondta Varga Judit. A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány nem támogatja az EU-s pénzügyi támogatások és a jogállami elvek tiszteletének ügye összekapcsolására a tagállami kormányokat összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő német kormány által előterjesztett új, kompromisszumos javaslatot. Mint mondta, az EU működéséről rendelkező szerződések "egyértelműen meghatározzák a létező jogállamisági eszközöket", és "új eszközök létrehozása implicit szerződésmódosítást jelentene", ami sértené azt az alapvető jogelvet, miszerint a szerződéseket be kell tartani.

– fogalmazott Varga Judit. Hozzátette:

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)