Pesti Srácok

Macron: Franciaország csak ezért nem változtatja meg a szólásszabadsághoz való jogot, mert az máshol sokkot okoz

Macron: Franciaország csak ezért nem változtatja meg a szólásszabadsághoz való jogot, mert az máshol sokkot okoz

Emmanuel Macron sajnálatát fejezte ki hétfőn amiatt, hogy csak nagyon visszafogott nemzetközi támogatásokat kapott az utóbbi két hónap franciaországi iszlamista merényletei után. A francia elnök jelezte azt is, hogy Franciaország csak azért nem fogja a szólásszabadsághoz való jogát megváltoztatni, mert az máshol sokkot okoz.

Amikor öt évvel ezelőtt megölték azokat, akik karikatúrákat készítettek a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál, akkor az egész világ felvonult Párizsban, és ezeket a jogokat védelmezte – emlékeztetett a francia elnök a Le Grand Continent című internetes lapnak adott interjúban. Most amikor elvágták egy tanár torkát, majd többeknek elvágták a torkát, nagyon sok részvétnyilvánítás visszafogott volt – tette hozzá Samuel Paty történelemtanár október 16-i megölésére és a két héttel ezelőtti nizzai merényletre utalva, amikor is egy tunéziai dzsihadista három embert ölt meg egy templomban. Mindkét támadást a Mohamed profétát gúnyoló karikatúrák újbóli publikálása motiválta. A muzulmán világ politikai és vallási vezetőinek egy része Macron szerint azt üzente, hogy meg kéne változtatni a szólásszabadságot szabályozó törvényeket Franciaországban a terrortámadások elkerülésére. Ez engem sokkol. Tisztelem a kultúrákat, a civilizációkat, de nem változtatom meg azért a jogot, mert az máshol sokkot okoz – jelentette ki az államfő.

Macron úgy látja, hogy kezd elfogadottá válni, hogy a politikai és a vallási vezetők egyenlőséget tesznek a közé, ami sokkol és egy ábrázolás, valamint egy ember halála, egy terrorcselekmény közé, mégpedig azért, hogy eléggé meg legyünk félemlítve ahhoz, hogy ne merjük ezt elítélni. Emmanuel Macron szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságokat. A francia elnök a The New York Times amerikai lapnál is panaszt tett, azzal vádolva az angol nyelvű lapok egy részét, hogy az utóbbi hetek dzsihadista támadásairól közölt írásaikban legitimizálták az erőszakot azzal, hogy nem tudták értelmezni a francia kontextust és szekularizált értékrendet, amely teljesen eltér az angolszász multikulturális társadalmi berendezkedéstől.

Emmanuel Macron már november 4-én nyílt levelet írt a Financal Times brit lap szerkesztőségének, miután az szerinte nem pontosan adta vissza a szavait, amikor az iszlamista szeparatizmusról szóló beszédét idézte. A lap elemzője a Macron által megfogalmazott iszlamista szeparatizmus helyett iszlám szeparatizmust írt, és úgy vélte, hogy a francia kormánypolitika megosztja a társadalmat. A The New York Times honlapján vasárnap este közzétett cikk szerint a francia elnök ezúttal telefonált az amerikai szerkesztőségnek. Emmanuel Macron francia elnök csütörtök délután felhívott az Elysée-palota aranyozott irodájából, hogy panaszt tegyen. Tudatta, hogy az angolszász sajtó szívesebben ítéli el a francia integrációs politikát, mint azokat, akik a gyilkos támadássorozatokat hajtották végre – írta Ben Smith tudósító a cikkben.

PestiSracok facebook image

Emmanuel Macron őt is emlékeztette arra, hogy öt évvel ezelőtt az egész világ támogatta Franciaországot, most viszont szerinte nem ez a helyzet. Amikor azt látom ebben a helyzetben, hogy számos lap, amely úgy vélem, olyan országokban jelenik meg, amelyek osztják az értékeinket, a hazánkról írva – amely a felvilágosodás és a francia forradalom gyermeke – azt állítja, hogy a probléma alapja az, hogy Franciaország rasszista és iszlamofób, kijelentem: elvesztek az alapok – idézte a lap a francia elnököt. A tudósító szerint Emmanuel Macron úgy látja, hogy az amerikai lapok a saját értékeiket akarják egy másfajta társadalomra ráerőltetni, miután nem értik a francia szekularizáció, azaz az állam és az egyház szétválasztásának lényegét. A Politico európai kiadásában is megjelent korábban egy elemzés, amely a szekularizációt veszélyes francia vallásnak nevezte, de a szerkesztőséghez érkezett kritikák után az írást október végén levette az oldaláról a lap.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.