Pesti Srácok

Macron: Franciaország csak ezért nem változtatja meg a szólásszabadsághoz való jogot, mert az máshol sokkot okoz

Macron: Franciaország csak ezért nem változtatja meg a szólásszabadsághoz való jogot, mert az máshol sokkot okoz

Emmanuel Macron sajnálatát fejezte ki hétfőn amiatt, hogy csak nagyon visszafogott nemzetközi támogatásokat kapott az utóbbi két hónap franciaországi iszlamista merényletei után. A francia elnök jelezte azt is, hogy Franciaország csak azért nem fogja a szólásszabadsághoz való jogát megváltoztatni, mert az máshol sokkot okoz.

Amikor öt évvel ezelőtt megölték azokat, akik karikatúrákat készítettek a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál, akkor az egész világ felvonult Párizsban, és ezeket a jogokat védelmezte – emlékeztetett a francia elnök a Le Grand Continent című internetes lapnak adott interjúban. Most amikor elvágták egy tanár torkát, majd többeknek elvágták a torkát, nagyon sok részvétnyilvánítás visszafogott volt – tette hozzá Samuel Paty történelemtanár október 16-i megölésére és a két héttel ezelőtti nizzai merényletre utalva, amikor is egy tunéziai dzsihadista három embert ölt meg egy templomban. Mindkét támadást a Mohamed profétát gúnyoló karikatúrák újbóli publikálása motiválta. A muzulmán világ politikai és vallási vezetőinek egy része Macron szerint azt üzente, hogy meg kéne változtatni a szólásszabadságot szabályozó törvényeket Franciaországban a terrortámadások elkerülésére. Ez engem sokkol. Tisztelem a kultúrákat, a civilizációkat, de nem változtatom meg azért a jogot, mert az máshol sokkot okoz – jelentette ki az államfő.

Macron úgy látja, hogy kezd elfogadottá válni, hogy a politikai és a vallási vezetők egyenlőséget tesznek a közé, ami sokkol és egy ábrázolás, valamint egy ember halála, egy terrorcselekmény közé, mégpedig azért, hogy eléggé meg legyünk félemlítve ahhoz, hogy ne merjük ezt elítélni. Emmanuel Macron szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságokat. A francia elnök a The New York Times amerikai lapnál is panaszt tett, azzal vádolva az angol nyelvű lapok egy részét, hogy az utóbbi hetek dzsihadista támadásairól közölt írásaikban legitimizálták az erőszakot azzal, hogy nem tudták értelmezni a francia kontextust és szekularizált értékrendet, amely teljesen eltér az angolszász multikulturális társadalmi berendezkedéstől.

Emmanuel Macron már november 4-én nyílt levelet írt a Financal Times brit lap szerkesztőségének, miután az szerinte nem pontosan adta vissza a szavait, amikor az iszlamista szeparatizmusról szóló beszédét idézte. A lap elemzője a Macron által megfogalmazott iszlamista szeparatizmus helyett iszlám szeparatizmust írt, és úgy vélte, hogy a francia kormánypolitika megosztja a társadalmat. A The New York Times honlapján vasárnap este közzétett cikk szerint a francia elnök ezúttal telefonált az amerikai szerkesztőségnek. Emmanuel Macron francia elnök csütörtök délután felhívott az Elysée-palota aranyozott irodájából, hogy panaszt tegyen. Tudatta, hogy az angolszász sajtó szívesebben ítéli el a francia integrációs politikát, mint azokat, akik a gyilkos támadássorozatokat hajtották végre – írta Ben Smith tudósító a cikkben.

PestiSracok facebook image

Emmanuel Macron őt is emlékeztette arra, hogy öt évvel ezelőtt az egész világ támogatta Franciaországot, most viszont szerinte nem ez a helyzet. Amikor azt látom ebben a helyzetben, hogy számos lap, amely úgy vélem, olyan országokban jelenik meg, amelyek osztják az értékeinket, a hazánkról írva – amely a felvilágosodás és a francia forradalom gyermeke – azt állítja, hogy a probléma alapja az, hogy Franciaország rasszista és iszlamofób, kijelentem: elvesztek az alapok – idézte a lap a francia elnököt. A tudósító szerint Emmanuel Macron úgy látja, hogy az amerikai lapok a saját értékeiket akarják egy másfajta társadalomra ráerőltetni, miután nem értik a francia szekularizáció, azaz az állam és az egyház szétválasztásának lényegét. A Politico európai kiadásában is megjelent korábban egy elemzés, amely a szekularizációt veszélyes francia vallásnak nevezte, de a szerkesztőséghez érkezett kritikák után az írást október végén levette az oldaláról a lap.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.