Navalnij-ügy – Moszkva válaszszankciókat vezet be Berlin és Párizs ellen
A Navalnij-ügy kapcsán Oroszországra kiszabott szankciókra válaszul vet ki korlátozásokat Moszkva a német és a francia vezetés szerveinek képviselői ellen – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, orosz sajtóorgánumoknak.
Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy Moszkva hamarosan értesíti partnereit a döntésről. Mint mondta, az orosz fél nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust Németországban vagy azon a repülőgépen mérgezték meg harci méreganyaggal, amellyel Omszkból berlini gyógykezelésre szállították.
Felmerül a kérdés, hogy kik voltak ennek a repülőgépnek a fedélzetén az orvosokon kívül
– fogalmazott Lavrov.
A hegyi-karabahi konfliktusról szólva közölte, hogy az összes fél érdekelt az orosz békefenntartó erők jelenlétében a konfliktusövezetben. Leszögezte, hogy török békefenntartókat nem vezényelnek a térségbe; a török megfigyelők mozgástere az Azerbajdzsánban a fegyvernyugvás felügyeletére létrehozandó orosz-török központra korlátozódik. Hozzátette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a konfliktusban közvetítő minszki csoportja nem tervezi kibővíteni orosz-amerikai-francia társelnökségét. Közölte, hogy Moszkvába várják Washington és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit, valamint hogy az orosz fél be kívánja vonni az UNESCO-t Hegyi-Karabah műemlékeinek helyreállításába. Mint mondta, Moszkva nem érzékel a hegyi-karabahi megállapodás meghiúsítására irányuló kísérleteket. Elismerte, hogy az örmény ellenzék spekulálni igyekszik a kialakult helyzettel kapcsolatban, egyúttal megértéssel nyilatkozott azokról, akiket sért, hogy minden így ért véget az adott szakaszban. Tisztességtelennek nevezte azt a feltételezést, hogy Oroszország érdekelt a befagyasztott konfliktusok fenntartásában. Lavrov szerint ez sem Hegyi-Karabah, sem a Dnyeszterentúl, sem más régiók esetében nem igaz. Ugyanakkor megengedhetetlennek minősítette azt a törekvést, hogy mesterségesen meghatározott határidőt szabjanak a konfliktus rendezésének. Lavrov szerint a terület státusát azt követően lehet majd rendezni, ha világossá válnak az összes helyi lakossági kategória jogai.
A fegyverzetkorlátozás ügyére kitérve felhívta a figyelmet arra, hogy Washington az elmúlt időben megpróbálta több feltételhez kötni a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START–3 (Új START) szerződés meghosszabbítását. Leszögezte, hogy azokhoz az időkhöz – a '90-es évekhez –, amikor amerikai felügyelők ültek az orosz fegyvergyárak bejáratánál, nincs visszatérés. Mint mondta, Moszkva nem számít reális javaslatokra mindaddig, amíg le nem nyugszik az elnökválasztás nyomán kialakult helyzet. Azt hangoztatta, hogy az orosz félnek a START–3 meghosszabbítása nem kell jobban, mint Washingtonnak. A nyitott égbolt-egyezményről szólva – amelyből az Egyesült Államok megkezdte a kilépést – Lavrov azt mondta, hogy a maradó részes államoktól Moszkva garanciát akar területük, és egyebek között az azon található amerikai objektumok feletti repülés lehetőségére. Emellett írásos kötelezettségvállalást vár el a partnerektől arra vonatkozólag, hogy az Oroszország feletti repüléseik adatait nem adják át az Egyesült Államoknak.
Az amerikai választásokkal kapcsolatban megismételte a Kreml által már ismertetett orosz álláspontot, amely szerint a győztesnek való gratuláláshoz meg kell várni a hivatalos végeredményt. Úgy vélekedett, hogy Joe Biden elnöksége esetén az amerikai politika nem fog megváltozni Oroszország vonatkozásában, és Barack Obama irányvonalának fog megfelelni. Lavrov szerint sajnálatos lenne, ha a választások nyomán erősen megosztott amerikai társadalom az oroszellenesség alapján próbálna meg újból összefogni. Megjegyezte, hogy az orosz fél nem kíván tanácsokat adni az Egyesült Államok archaikus elnökválasztási rendszerével kapcsolatban. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump kormányzata számára nem kellene különösebb ok ahhoz, hogy távozóban újabb szankciócsomagot vezessen be Oroszország ellen, ahogy az az Obama-korszak végén történt.
Lavrov nyugtalanságát fejezte ki a fehérorosz elnökválasztás után kialakult feszültség folytatódása miatt, de megelégedéssel szólt arról, hogy a tüntetések résztvevőinek száma csökkent. A miniszter szerint a tiltakozók Varsóból és Vilniusból pénzt és bombakészítési instrukciókat kapnak. Nyugtázta, hogy megindult a fehérorosz alkotmányozási folyamat. Nehezményezte, hogy az orosz újságírók minszki akkreditációja nehézségekbe ütközik. Ukrajnáról szólva azt mondta, hogy Moszkva szerint Berlin és Párizs hozzájárul a rendezésről szóló minszki megállapodások lerombolásához. Mindaddig így fog vélekedni, amíg a két nyugati főváros nem inti határozottan Kijevet a megállapodások betartására.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
