Pesti Srácok

Svédország kudarcot vallott, nem tudta megvédeni az idősotthonok lakóit a koronavírustól

Svédország kudarcot vallott, nem tudta megvédeni az idősotthonok lakóit a koronavírustól

Svédország kudarcot vallott abban, hogy megvédje az idősotthonok és más gondozóintézetek lakóit a koronavírus-járványban – állapította meg kedden ismertetett jelentésében a svéd kormány által megbízott vizsgálóbizottság.

A kudarchoz a testület szerint nagyban hozzájárult egyrészt az, hogy a vírus széles körben elterjedt, másrészt pedig azok „a strukturális hiányosságok, amelyek már jó ideje ismertek voltak”. A dokumentum szerint ezek a hiányosságok vezettek ahhoz, hogy a bentlakásos idősgondozás nem volt felkészülve, illetve megfelelően felszerelve a járványra. A jelentésben ezzel összefüggésben a többi között a személyzet védőfelszerelésének hiányát, a tesztelések elhúzódását és a késve bevezetett látogatási tilalmat említették. A vizsgálóbizottság a svéd egészségügyi ellátórendszer és idősgondozás „széttöredezettségét” emelte ki gyenge pontként. Az idősgondozás 21 régió és 290 önkormányzat között van felosztva, számos magánszolgáltatóval, kormányhivatalok felügyelete alatt. A jelentésben kiemelték azt is, hogy a személyzeti állomány növelésén túl hangsúlyt kell fektetni a kiképzésre és a munkakörülmények javítására a vonatkozó szabályozás jobbá tételével. A testület megállapította azt is, hogy a hiányosságokért a felelősség a hivatalban lévő kormányt, illetve elődjeit terheli.

A 10,3 millió lakosú Svédországban a járvány kitörése óta mintegy 341 ezer fertőzöttet regisztráltak, akik közül több, mint 7600-an haltak bele a Covid-19-betegség szövődményeibe. A júniusban létrehozott vizsgálóbizottság hangsúlyozta, hogy az elhunytak 90 százaléka 70 évesnél idősebb volt, és hozzávetőleg a felük idősotthonban lakott. A válságkezelési és egészségügyi szakértőkből, illetve politológusokból álló nyolcfős bizottságot Mats Melin egykori magas rangú bíró vezeti. A testület végleges jelentése 2022 februárjában várható, az az év szeptemberében esedékes parlamenti választások előtt.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.