Pesti Srácok

Cenzúrázták Janez Janša videóját a szlovén sajtószabadságról szóló tárgyaláson a LIBE-bizottságban

Cenzúrázták Janez Janša videóját a szlovén sajtószabadságról szóló tárgyaláson a LIBE-bizottságban

Kettős mérce pedig nem létezik, vagy mégis? A LIBE-bizottságban a szlovén sajtószabadságról tartottak tárgyalást, amelyen Janez Janša került volna a célkeresztbe. A szlovén miniszterelnök meg kívánta védeni álláspontját az ügyben, ám a bizottság elnöke letiltotta a Janša által bemutatni kívánt videót. Az ügyben Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét a jogállamisági eszmék őreiről.

Kaotikus jelenetek zajlottak ma délután az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában: az EP-képviselők Janez Janša szlovén miniszterelnök részvételével vitáztak volna a szlovén média, valamint jogállamiság helyzetéről, ám az ülés végül megszakadt, mert a kormányfő által kért videót nem játszották le az EP-ben. A több órán át tartó meghallgatáson egyébként számos meghívott mondott véleményt a szlovén helyzetről, például Barbara Štrukelj, a szlovén állami sajtóügynökség vezetője, valamint Peter Svetina szlovén ombudsman. Amikor azonban a jobboldali miniszterelnökre, Janšára került a sor, ő hiába kérte, hogy a szlovén médiahelyzetet bemutató videóját játsszák le: a liberális Sophie in ‘t Veld, az ülés elnöke azt megtagadta a miniszterelnöktől, mondván: erre a protokoll szerint nincs lehetőség a LIBE ülésein, ráadásul a szlovénok túl későn küldték el a szakbizottságnak a videót.

– mondta Janez Janša. Miután kérésének nem tettek eleget, kérte, hogy az ülést halasszák el. Az eset után Janša Twitteren azt írta:

PestiSracok facebook image

Az EP-s bürokrácia mértékét jól jelzi, hogy miután Janša kilépett a virtuális ülésről, a balliberális képviselők tovább hitetlenkedtek a szlovén kérésen. Sophie in ‘t Veld szerint ők „minden tiszteletet megadtak a szlovén miniszterelnöknek”, míg a német baloldali Katarina Barley arról beszélt: Janša, ha annyira akarja, akár a Twitteren is elküldhetné nekik a videót. Sergey Lagodinsky német zöldpárti politikus ugyancsak megdicsérte In ‘t Veld „helytállását”. Mint mondta, ő maga nem azért jár az EP-be, hogy videókat nézzen. A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna csalódottságának adott hangot: szerinte az EP-képviselők heteken át szervezték át a programjukat, csak azért, hogy végre kérdezhessenek a szlovén miniszterelnöktől.

A szlovén EU-elnökség közeledtével az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a brüsszeli sajtó egy része is nyomás alá helyezi Ljubljanát jogállamisági problémákra hivatkozva. Janša a balliberális Politico újságíróival többször online kommentháborút vívott az elmúlt hetekben, ami miatt – példátlan módon – még az Európai Bizottság berkeiből is bírálták a jobboldali miniszterelnököt. A kritikusok február végén egyébként szlovéniai meghívót is kaptak, hogy tényfeltáró misszió keretében győződhessenek meg az ország helyzetéről – írja a Magyar Nemzet. Az ügy kapcsán Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét az európai baloldal kettős mércéjéről.

– írta bejegyzésében a fideszes EP-képviselő.

Forrás: Magyar Nemzet, Facebook; Fotó: The Slovenia Times

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)